Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Mészáros Boglárka: Egy késő szarmata kori temetőrészlet Kiskunhalas határában
50 Mészáros Boglárka 2004-ben került sor (1. kép). A 2004-es ásatást Lichtenstein László és Rosta Szabolcs végezte, utóbbi régész nevéhez köthető a 2008-as feltárás is.2 A 300 m hosszú, 200 m széles lelőhely egy szarmata temetőt és telepet rejtett magában. Jelen tanulmányban a szarmata temető sírjaival és azok leletanyagával foglalkozom a rendelkezésemre álló dokumentáció alapján. Az általam bemutatott temetőrészlet ásatása során valószínűleg a Kiskunhalas-Tesco Áruház lelőhelyen feltárt település egy újabb részletét is sikerült azonosítani. Számos olyan régészeti jelenség akadt, amely a temető fiatalabb voltát támasztja alá. Ilyen pl. a 4. simái jelentkező gödör vagy a 1. és 3. sír körárka által átvágott gödrök. Azonban a 10. sír körárkát egy árok metszi az ÉNy-i és a Ny-i részében, ebben az esetben egyértelmű, hogy az árok a fiatalabb. Jelen dolgozat nem tárgyalja a temetővel egy időben feltárt településrészletet, így azok összefüggését értékelni nem lehet. Itt kell megjegyeznem, hogy a sírok betöltéséből, rablógödréből származó állatcsontokat és kerámiatöredékek a tanulmány során nem közlöm, mivel egyértelmű, hogy ezek a telephez tartoznak. Az ásatás folyamán a lelőhely DK-i részén 10 síros temetőrészlet rajzolódott ki, amely a D-i irányba minden bizonnyal folytatódik. A temetőrészlet két sírcsoportra oszlik: egyik része 6, a másik 4 sírból áll. A temetkezések mindegyike bolygatott állapotban volt, emiatt minimális embercsont maradt a sírokban. Ez nagymértékben megnehezítette a feldolgozást, így antropológiai meghatározásra sem kerülhetett sor. A sírokból származó leleteket (csakúgy, mint a lelőhelyhez tartozó többi leletet) a kiskunhalasi Thorma János Múzeum őrzi. A temető sírjainak és leleteinek leírása l. sír/3. objektum3 (2. kép) A sírt körárok kerítette, amelynek bejárata a sír DK-i vége felől található. A körárok É-i felében egy, az ároknál idősebb gödör került elő. A folytonos körárok szélessége és mélysége egyenletes, továbbá nem tartalmazott leletanyagot. A körárok szélessége 0,9 m, mélysége 0,26 m, átmérője ~ 9,4 m. A lekerekített sarkú, téglalap alakú aknasír falai függőlegesek, alja egyenes. A sír egészét rablás bolygatta meg, melynek következményeként mindössze néhány hosszúcsont maradt szétdobálva a sírgödörben. A sírgödör h.: 2,71 m; sz.:l,08 m; m.:0,54 m.4 A sírgödör t.: 136-316 DK-ÉNy. Neme: nincs antropológiai adat.5 Leletek: 1. Kés (2. kép 1). A sír K-i sarkában egy felső nyélállású, ívelt hátú, egyenes élű, végénél elvékonyodó vaskés helyezkedett el. A nyéltüskén fanyél maradványa látható. H.: 12,5 cm; sz.: 1,5 cm. (Ltsz.: 2010.1.51.) 2. Koporsókapocs (2. kép 2). Jó állapotban lévő, S alakú koporsókapocs a sír ÉNy-i falában, vízszintesen, a temetkezés aljától 36-cm-rel feljebb helyezkedett el. H.: 13,5 cm; sz.: 2,5cm. (Ltsz.: 2010.1.52.) 3. Fibula (2. kép 3). A sír DK-i felében egytagú, aláhajlított lábú ezüstözött bronzfibula. Kengyele kerek átmetszetü. Tűje elveszett. H.: 5,5 cm. (Ltsz.: 2010.1.53.) 4. Kés töredékei. A sír DK-i végében lemezesen korrodálódott késtöredék. H.: 2 cm; sz.: 1,7 cm. (Ltsz.: 2010.1.54.) A fent említett kés töredékétől 28 cm-rel távolabb, Ny-i irányban további pengetöredékek helyezkedtek el. H.: 2 cm; sz.:l,5 cm. H.: 2,5 cm; sz.: 1,2 cm. (Ltsz.: 2010.1.55.)
