Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Paskuj Iván: Kiskunmajsai első világháborús hősök. A hősi emlékmű és országzászló avatása 1940
Kiskunmajsai első világháborús hősök 377 mat teszek, hogy azt mindenkor minden időben és minden körülmények között a legnagyobb tiszteletben fogjuk tartani.” (10-11. kép) Végül a község, a szomszédos városok és községek, valamint az iskolák és különböző egyesületek, alakulatok koszorúit helyezték el. (12. kép) A meghívott díszvendégek és az ünneplő közönség elvonultak a MOVE alakulatok. (13-14. kép) Az ünnepség után a községháza udvarán megtartott díszközgyűlésen avatták fel Kiskunmajsa község vitézeinek arcképeit. (15. kép) Vitéz Kaczinfalvy Pál főszolgabiró megnyitó beszédében üdvözölte vitéz Endre László alispánt és vitéz Kovács Ernőt, a járási vitézek hadnagyát, és külön szeretettel üdvözölte a Majsai vitézeket, mint a világháború életben maradt hőseit. Dr. Tóth József országgyűlési képviselő rövid, de hatásos avatóbeszédet tartott, amiben a 12 majsai vitézt, akinek a fényképe a tanácsteremben elhelyezést nyert. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéddel a díszközgyűlés véget is ért. (A vitézek képei 16-27. kép) A közbeszéd megkezdése előtt vitéz Endre László alispán, dr. Kulcsár Béla ügyvéd és Beneth Gusztáv nagybérlő társaságában megtekintette a szabadkai útnak még kikövezésére váró szakaszát. Mire az útszemle véget ért a sátrakban és a fák alatt felállított asztalok mellett hatszáz férfi és nő helyezkedett el. (28-29. kép) A hatalmas arányú banketten ott volt a tanyák és a belterület lakosságának sok-sok képviselője. Az első pohárköszöntöt Endre Zsigmond mondta a Kormányzóra. Szent-Iványi András dr. remek pohárköszöntőjét az alispán válasza követte, majd vitéz Makray Lajos prépost plébános országgyűlési képviselő felszólalása ragadta magával a közönséget. A közebéd után cigányzene mellett együtt maradt a közönség a késő éjszakai órákig. Az ünnepséggel kapcsolatban külön meg kell emlékeznünk a kitűnő leventezenekarról (30. kép), amely úgy az ünnepély során, mint a közebéd alatt zeneszámaival igen nagy sikereket ért el. De meg kell emlékezni az egész rendezésről, mely határozottan jobb nem is lehetett volna. Tízezer embert irányítani, elrendezni és 600 embert Kiskunmajsán közebédre asztalhoz ültetni olyan probléma, mely emberfeletti munkát igényelt. És ez a munka nagyon hálátlan volt, mert nem minden községünkben élő akarta belátni, hogy a nagy látványossághoz elsősorban a megjelent vendégeknek volt joguk. (31. kép) Az emlékmű utóéletéről ki kell emelni az alábbiakat. „A hősi emlékműveken meg kell örökíteni a most elesett hősök nevét is.” Ezzel a címmel jelent meg a Kunsági Hírlap 1942. ápr. 26-i számában az előkészületek a Hősök Napjának megünneplésére témájú írása. A hivatalos közlöny ápr. 19. számában megjelent 22.282/1942. III. a. sz. belügyminiszteri rendelet intézkedik arról, hogy az 1938 óta folytatott hadműveletekben elesett hősök emlékének megőrzése - az elmúlt világháború hősi halottainak emlékéhez hasonlóan - megfelelő módon kerüljön kifejezésre. A rendelet szerint a városokban és a községekben felállított emlékműveken, ahol az 1914-1918-as világháború hőseiről megemlékeztek, meg kell örökíteni az 1938 óta lefolyt hadműveletek hősi halottainak nevét és lakóhelyét is. A belügyminiszter rendeletében meghatározza, hogy az így kiegészített hősi emlékműveknél és emléktábláknál ünnepélyesen kell hódolni a hősök emlékezetének. A most elesett hősök tiszteletére és kegyeletes megemlékezésre május 31-én a Hősök Napján kerül sor. Ekkor az egész ország méltón ünnepli meg azoknak a katonáknak emlékét, akik a nemzetért áldozták életüket. Kiskunmajsán az eredeti hősi emlékművön lettek megörökítve az újabb hősök nevei a fenti rendelet értelmében. Majd 1943-ban kiegészitő márványtábla került oda sok névvel, de ezt a táblát 1944 telén szétverték.
