Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Mészáros Endre: Jánoshalmi szikvízgyártók
334 Mészáros Endre 4. Szemlics Mihály szikvízkészítő a családja és segítői körében Szemlics Mihály Szikvízgyárát 1915 körül kezdte meg üzemeltetni. A szódagyár telephelye: Jánoshalma, gróf Apponyi tér. A korabeli házat átépítették. Az épület a jelenlegi Szobonya Zoltán u. 15. szám alatt volt. Tagdíjnyugtázása a Szikvízgyárosok Országos Szövetségénél 1928-ban (Szikvízipar c. lap 1928) 1930-ban ugyanezen lapban már felesége, Szemlics Mihályné szerepel mint tagdíjbefizető. A Szemlics-féle szikvízgyár a 30-as évek elején megszűnt. Nem szabad említés nélkül hagyni, hogy a szikvizesek ízesített szénsavas üdítőitalokat is forgalmaztak. Ezekhez speciális golyózáras palackokat, idegen elnevezéssel krachedlis (pezs- gőlimonádés) palackokat használtak. A krachedli szó eredete feltehetően a német krach indulatszóból eredeztethető, amely a palack pukkanására utal. A krach jelentése: csőd, kalamajka, zűr, de zajt, is jelent. (Lásd: Imre Samu: Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében. Kolozsvár, 1943.) A már bekevert szörpöt egy kisebb nyomással működő géppel töltötték. A nyomás zárása golyóval és gumitömítéssel történt, az üdítő elfogyasztásához a záró golyót be kellett nyomni, ekkor adott egy jellegzetes pukkanó hangot. Ezen üveggolyó miatt a gyermekek sok krachedlis üveget széttörtek. A palack tisztítása körülményes volt, az üveggolyók helyett hiába használtak gumigolyót, mert azt a szénsav tette tönkre, így ezt a technikai megoldást szorította ki később a már korábban is jól bevált csatos üveg. Ilyen golyózáras palack a jánoshalmi szikvízgyártók felszerelései közül eddig csak Szemlics Mihály felirattal került elő. (Adatközlő: Lakatos Sándomé /sz.: Sörös Margit/ Jánoshalma, Szobonya Zoltán u. 21. Szemlics Mihály dédunokája.)
