Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Kovács Nándor Erik: A könyvtárgyarapító Szilády Áron emlékezete az MTA Könyvtárában
A könvvtárgyarapító Sziládv Áron emlékezete az MTA Könyvtárában 299 Müteferrika (1672 k. - 1747) által alapított első török nyomdában készült: egy franciák számára összeállított török nyelvtankönyv (Jean-Baptiste Holderman: Grammaire Turque, 1730) és egy, az 1736-tól 1739-ig tartó Habsburg-török háborút összefoglaló török krónika (Ömer Bosznaví: Ahvál-i gazavát der dijár-i Boszna, 1741 ).24 Vázlatos felsorolásunk végén meg kell említeni, hogy az 1831-től megjelenő első oszmán-török újság, a Takvím-i vekáji (Az események kalendáriuma), vagy az első török napilap, a Rúznáme-i Dzseríde-i havádisz (Hímapló) ma már igen ritka, nehezen hozzáférhető, ezért páratlanul értékes számai jelentős mennyiségben őrződtek meg a gyűjteményben. Külön csoportba sorolható néhány Bejrútban megjelent, a muszlim-keresztény vitairodalom tárgykörébe tartozó arab nyelvű munka. A felsoroltakon kívül héber (imakönyv), szír, görög és örmény könyvek is találhatók a hagyatékban. Utóbbiakat egyebek mellett Hovs p Vardanyan (1815 - 1879) egyik regénye képviseli. Az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteményében őrzött török kéziratgyűjteményen belül önálló jelzettel ellátott ún. Szilády-oktávok, összesen 51 oszmán-török és egy, eredetileg tévesen idesorolt arab kézirat25 eredete nem határozható meg pontosan. A jelzetben szereplő elnevezés félrevezető módon azt sugallja, hogy a kéziratok Szilády Áron hagyatékából származnak. Csakhogy ezen müvek közül egyik sem felel meg a Kecskemétre átszállított művek felsorolásában álló 23 török kéziratnak.26 Ez utóbbiak további sorsa Kecskemétre történt elszállításuk óta ismeretlen. Az Akadémiára került kéziratcsoport példányait - egy kivételével - ellátták a Kiskunhalasi Református Gimnázium bélyegzőjével. Ugyanakkor 6 kéziratban megtalálható az „Állami Szilády Áron Gimnázium, Kiskunhalas” bélyegző is, ami alapján arra következtethetünk, hogy a Szilády-oktávok jóval a Szilády-hagyaték Kecskemétre történő elszállítását követően, már az államosítást követően, és minden bizonnyal közvetlenül a Kunhalasi Gimnáziumból, mégpedig a könyvekkel együtt kerültek az Akadémiára. A viszonylag kis terjedelmű Szilády-oktávok a Szilágyi- és Vámbéry-hagyaték török kézirataihoz képest összességében csekélyebb értéket képviselnek. Legnagyobb számban évkönyvek (szálnáme) képviseltetik magukat (Szilády 0.5; 13; 20 - 28.) de néhány leveleskönyv (insá), s több hadtudományi munka is található köztük, valamint út- és országleírás, történeti művek töredékei. Szinte valamennyi a 19. századra keltezhető, csak néhány esetben beszélhetünk ennél régebbi, 18. században íródott művekről (Pl. Szilády O. 2; O. 30). A Hüszrev és Sírín szerelmi történetéről szóló mese egy kézirata a kollekció kiemelkedő darabja (Szilády O. 48). Az arab nyelvű mű (Szilády O. 2.) a csoport legértékesebb kézirataként emelhető ki. A Riszálat al-dakáik al-hakáik című kézirat egy 15. századi matematikai-csillagászati műnek ma már meglehetősen ritka, feltételezhetően 18. századi másolata.27 A török könyvművészetre jellemző puha, márványpapírral borított könyveken kívül csak két eredeti török bőrkötést viselő kötetet találni, de a kéziratok többsége borítás nélkül érkezhetett az MTA Könyvtárába.28 A fentiek alapján elmondható, hogy Szilády Áron részben iskola- és könyvtárszervezői munkássága, részben magángyűjteménye révén még torzó formában is kiemelkedő, értékes könyvkincset hagyott hátra, amely önmagában kötelezte, kötelezi az utókort a szakszerű gondozásra, feldolgozásra. A Kiskunhalasi Református Gimnázium könyvtárának kincseit, illetve a Szilády-hagyatékot sújtó, fent tárgyalt károk, illetve az elhamarkodott, jóvátehetetlen könyvtárpolitikai intézkedések mellett talán enyhe vigaszt jelent, hogy a még csonka formájában is egyedi örökség hamarosan, s immár a modem követelményeknek megfelelően áttekinthetővé, s kiaknázhatóvá válik. Ezáltal remélhető, hogy az említett török kéziratkatalógus megjelenése óta a török kéziratok, köztük a Szilády-oktávok iránti hazai és nemzetközi tudományos érdeklődés jelentős megugrásához hasonlóan a Szilágyi-Szilády örökség nyomtatott könyvei is szélesebb körben válnak ismertté a kutatók körében.
