Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Magyary Ágnes: „Mely többet érne egy eposznál” Szilády János levelei Szilády Áronhoz 1853–1859
282 Magyary Ágnes ről. Ha az őszszel visszafelé jő, küld el tőle a Tatárokat, vagy mástól - kinek gondolod, hogy terhére nem esik. Arany úrnál most újra hagytam egy csomó munkát, miket majd az őszszel veszek ki. Hazafelé jöttünkkor egy napig vártunk téged Kőrösön ‘s Kecskeméten és a gőzös megjötéig, nem tudva jösz-e vagy nem. Hátra van még, hogy megírjam, miszerént öregapánk meghalt a múlt csütörtök, folyó hó húszadikán temettük el. Ezek után levelemet bezárva, maradok szerető testvéred, János 14. 1857. szeptember.24. (Édesanyjuk, Magyar Zsófia, kézírása) Édes lelkem fijam atyád mind egyre azon boszankodik hogy büszkéb vagy mint hogy pénzt kérj tőle it az alkalom midőn egy köpönyegre valót kérhetsz hát mit is csinálsz téli ruha nélkül fö kép beteges létedre én is kérlek hogy ne morogj ne nélkülöz feletéb semibe a nekem nagyon fáj ithon az úgyis mind egy te akár hogy kíméled a költséget a melet Írjad enek a változatos atyádnak hogy ha terhire nem leszel vele hát kéred azzal ne egészen gondolj hogy azt irta hogy légy el már az ő költsége nélkül mert ő egyszer úgy beszél máskor nem ágy érez ithon is tsak úgy tesz isten veled légy jó egéségel Írjál minél eléb örültem, hogy a jelt látam a leveleden már nagyon agódtam ha lehet még irj nekem MZS Kedves bátyám! Már megírtam a levelet hozzád, de még sem küldtem el, mikor megékezett a tied, s akkor aztán mingyárt el is téptem, nem tartván érdemesnek az elküldésre, miután kora lejárt; most már annak romjain - öregapánk szerént - hóhalmon építem ezt a másikat. Akartam írni részint a te szavadra, részint a magam érdekében még a szünidőben - mit én elég mulatva töltöttem -, s miből már egy hét alig van hátra. A Nagy Gyuritól küldendő könyvek alatt én azokat értettem, amiket nálam hagytál, de úgy látom, hogy a két m. krónika híján mind elvitte Nagy Gy., nála lévén azok olvasás végett. Nem is tudok semmit humini finn könyvekről, de annyit tudok, hogy ha Ballagj ur ígérte, nem számíthatsz rá mostanába, vagy tán sohasem; nem tudom feledékenység-e benne vagy roszszivüség az a könyelműség, a mit láttam benne mindég. Hát azt már, hogy lehet meg kérdezni is, hogy kell-e Istvánffy: kell hát; ha száz lesz is csak küldj ed; épen a múltkor gondolkodtam rajta, hogy a ménkűbe szerzi meg az ember azokat a forrásokat, mikor könyvtárosoknak nincsenek; küldjél hát ha csak egy időre is, és ha mellette még mást is küldhetsz, még jobb lesz. Különösen szeretném, ha Sz. Lászlóiul tudnál valami bőven tudósítani akár könyv által akár magad extractusa által (mint Etelközről) különösen a mondákról, mert azokról szeretnék egy eposzt alakítani, ha elsülne, hanem csak a közönségesebb mondákat tudom róla. Zólyomitól — a káplántól - kaptam meg kéziratban Omode Máté nádor életrajzát kéziratban, azzal vesződtem a vacatio alatt, ‘s egy munkám már készen is van róla, hanem még egy ezzel félig összefüggő, de magában is egészet képező költői beszélyt akarnék Omode 6 fiairól imi, kik közül 5 a szabadságért esett el, a hatodik hodolt meg csak Robert Károlynak, mindenből kipusztulva. Most egy kis csomó munkám van Aranynál, majd az őszszel bemegyek értök fomentemben. Az öreg Révésznek még ma megmondom Bethlen pecsétjét, tudom, nem alszik két éjszaka a kívánságtól.
