Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Pánya István: Őrhalmok a Duna-Tisza-közén
234 Pánya István Számításaink szerint tehát egy átlagos, 1,7 méteres szemmagasságú megfigyelő nagyjából 4,7 kilométerre lát el. Ha az őrszem egy a környezetéből 2.3 méteres kiemelkedésre áll és így 4 méterre növeli a magasságát, akkor elméletileg 7.1 kilométerre fekvő jelenségeket is megfigyelhet. Elméletben. A valóságban szabad szemmel egy sétáló embert, vagy egy lovast nem láthatunk 4-5 km távolságból, hiszen annyira alacsony, hogy eltűnik a látóhatáron. Észlelhetjük azonban egy lovascsapat, vagy marhacsorda porfellegét, vagy egy távoli rajtaütés miatt égő falu füstoszlopait. Őrhalmok a megyében Szerte az Alföldről ismerünk további őrhalmokat Őrhegy, Őrhely, Őrhalom, Látóhegy, Strázsa-hegy/domb/halom neveken. Gyárfás István sokat idézett könyvében így ír erről: „ Hihetőért az őrszemek dombokon tanyáztak, s ez időből származnak az Alföld sík rónáin látható, s leginkább kézzel összehordott halmok nagy része, melyek sok helyen ma is strázsadomb, vagy halom nevet viselnek; ily őrszemek kiállítása századokban is szokásban volt. ”51 A következőkben felsorolok néhány további kiskunsági (őr)halmot, melyet a tanulmányhoz való adatgyűjtés során sikerült megfigyelni különféle történeti térképeken. Halas határában az egykori jánoshalmi-halasi (jelenleg kélesi-fehértói) határon áll a Vastag-hegy, melyről Pesty Frigyesnek 1864-ben ezt gyűjtötte: ,,6. Vastag hegy — egy nagy magos homok domb, határ domb Halas és Jankovácz közt, melyről tiszta időben Baranyában a ’ Pécsi és harsánya hegy is meglátható. ”52 Páhi keleti határán állt egykor a Kis-strázsa, Nagy-Strázsa és a Bokros-strázsa.53 Kecelről is van adatunk egy megfigyelőpontra: ,,Látó hegy, ez róna föld által van körül övedzve, miért is szép - és messze terjedő kilátása végett annak elneveztetett. ”54 Ismerünk további strázsákat Kömpöcről {Alsó és Felső Sírása55), Kecskemét délnyugati részéről, Ballószögről {Strá- zsa-hegy56), Solt határából (Strázsa-halmok57), Bugac déli határáról (Strása-hegy55), Kisszállás és Tompa határán (Halasi-strázsa j, Bene és Örkény határáról (Strázsa-hegy60), Fülöpházáról (Strázsahegy61) és Kaskantyú K-i határán (Strázsa-halomi2). Zárszó Végezetül néhány gondolatot szeretnék még megosztani az olvasóval. Tanulmányomban Kiskunhalas határának beszédes nevű halmaival, az őrhalmokkal, vagy más néven strázsákkal foglalkoztam. Mivel azonban Halas a Duna-Tisza-közén nem egyedülálló város ebből a szempontból, célszerűnek tartottam Szabadszállás hasonló, ám talán kevésbé ismert őrhalom rendszerét is bemutatni. Az adatgyűjtés során számos kutatót megkérdeztem a témáról. Érdekelt többek között, hogy Ceglédről, Nagykőrösről, Kecskemétről, és a többi hódoltságot megélő településről - Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse - ismerünk-e a fentebbiekhez hasonló forrásokat. Sajnos ilyet idő hiányában nem sikerült találni. A tanulmányomban nem esik szó a halmok mesterséges és/vagy természetes eredetéről. Ehhez csupán annyit fűznék hozzá, hogy a halasi strázsák a homokbuckák vidékén állnak, természetes magasságuk is lehetővé teszi a megfigyelőpontként való felhasználásukat. A szabad- szállási halmok egy része is - pl. a Strázsa-hegy — bizonyosan természetes homokdomb. A tele
