Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Pánya István: Őrhalmok a Duna-Tisza-közén
232 Pánya István Tázlár y^érföldi /írt rúzsa l Pírtói strá/sa Jp ifíó ' BodogQ) strá/sa Kiskimnmjsa Harka kotőny / \ lm re hegy Kakas stráxsája Tajói strá/sa Kakas-strázsája Szarkája Tallér-ál fás strá/sa Rekettye Strázsa-hj strá/sája Eresztői strá/sa 'Zéana Balotai strá/sa Ktinfchcrtó l;ejtTtói-l;«zcsi strá/sa “ Fu/esi-stnizsa ■lcshalom J ánoshalma 3. A történeti Kiskunhalas domborzati térképe a strázsa helyekkel Szabadszállás nyugati része az egykori Duna „felvonulási” területe, keleti része pedig már a homokhátsághoz tartozik. Legmagasabb pontjai Balázspuszta keleti {Homok-hegy, 121 m) és nyugati határán {Strázsa-hegy, 124 m) találhatók. Legmélyebb pontjai pedig az egykori ártéren fekszenek, 92-93 méteres magasságon. A török kor óta a táj jelentősen átalakult, azonban ennek mértékét még közelítően sem tudjuk megadni. A nagyságrendek érzékeltetéséhez ezért jelenkori topográfiai térképeket vettem alapul. A mai felszínt kialakító (és bizonyos mértékig jelenleg is formáló) homokmozgások igen látványosak lehettek. Példa erre a legmagasabb buckákkal tarkított jánoshalmi-fehértó határ ahol „a Vastag hegytől kezdve a jankovátzi hármas határig még az 1807-es esztendőben történt újításkor megvált 28 határok közül már 6 határ végképp (a homokmozgás miatt) elveszett, melyeket szükséges volna földmérő által kikerestetni, és azokat kövekkel megjegyeztetni. ”50 Felvetődhet a kérdés, hogy egy magaslatról meddig lehetett ellátni egyátalán? Létezik-e egy képlet, amivel legalább közelítően ki lehet fejezni az adott halomról belátható távot? A rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi modell segítségével lehet vizsgálni a kérdést (1. ábra).
