Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Pánya István: Őrhalmok a Duna-Tisza-közén
230 Pánya István marha elfáradt az nagy hajtásban, tüzet gyújtottak reá, s úgy égették meg marháikatS mindennek fejébe a megmaradt állatokat 500 ezüst talléron válthatták vissza a Szentmiklósiak.42 A hatékony határőrzés egyik feltétele kellett legyen az is, hogy a település lakói is értesüljenek a veszélyről. „A monda szerint a körösladányiak is vigyázókat állítottak a határbeli halmokra, hogyha ellenséget látnak, értesítsék a falu lakóit. Szép holdvilágos éjszakán nádkévéből tüzet raktak a Gyökérhalmon, az Akoshalmon, a Korhányhalmon és az Édeshalmon, ezzel jelezve, hogy Gyoma felől jön az ellenség. Ezt meglátva a toronyőrfélreverte a harangot, felri, ,43 asztotta a népét. A szerencsésebb települések templomaikat is felhasználhatták tehát a távol fürkészésére. Ahol pedig sérült volt, vagy romba dőlt, ott a török engedélye nélkül nem végezhettek javításokat.44 Emiatt rogyadozik a felső-kiskunsági Kunszentmiklós temploma a török kor végén. „A templomot, melyet a falu közepén emeltek gerendákból és betapasztott somfavesszőkből, nem merik, de nem is tudják kijavítani, noha alapozása annyira megromlott, hogy összeomlással fenyeget, ha el nem kezdik javítását. ”45 Térjünk vissza a halmokhoz. Szükség esetén a magasság egyszerűen növelhető volt: felmásztak egy fára, vagy egy segédeszközt — látófát, messzelátófát, látófát - használtak46. íme egy forrás a Nagykunságról: „Az 1970-es években a karcagi öregek azt is elmesélték, ők úgy hallották az elődeiktől, hogy a halom tetejére ástakfát, amelyre felmászva az ellenséget kémlelték valaha. ... Kiskundorozsmán Alsótekintő és Felsőtekintő dombokat tartanak számon, ahonnan a határt jól be lehetett látni. A Szalókot Abádtól elválasztó határdomb neve Orhalom. A tiszarojfi Örvényes halomról jegyezték fel, hogy amikor a török és tatár „csordák” barangoltak, e magas halom tetejére két nagy, messzire ellátszó póznafát állítottak fel, amiről az őrök meglátták a Fegyvernek felől érkező ellenséget. 47 Tiszaroff és Fegyvernek között nagyjából 11 km a távolság. Az Örvényes-halom 98.1 méteres, mellyel átlagosan 8-10 méterrel magasodik a környezete fölé. Tiszta időben így a domb tetejéről a fegyvemeki templomot is lehetett látni. Egy korszak hanyatlása A kuruc háborúk után ismét nyugalom köszönt be az Alfoldön. Sorra benépesülnek a puszták és a megfígyelőhalmok, állások, látófák lassan elvesztik korábbi „hadászati'” jelentőségüket. Az állások megmaradnak az időjárás szélsőségei elleni menhelyeknek, a látó fák pedig a csőszök hasznos segédeszközévé vállnak. „De minő különbség csősz és csősz között!... Rendesen katona viselt emberből kerül ki, aki már megszokta a silbakot. Tradiczióihoz híven első dolga hivatala kezdetén leállítani az állófát (nem tudom, nem ezt hivják-é néhol ösztönzőnek?). Innét őrzi ő a kukoricza rengeteget a tolvajoktól.'48 Aztán a 19. század végére a messzilátófa megfigyelő szerepe is lassan kikopik az emlékezetből. Egy néprajzi gyűjtés alkalmával bihari pásztorok mesélik róla, hogy időnként „menedékhelyként” használatos. Ugyanis a „fehér magyarfajta marha” bikája annyira kiszámíthatatlan volt, hogy szükség esetén a kapaszkodókkal ellátott póznára kellett előlük felmászni.49
