Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Marcsik Antónia–Molnár Erika: Kiskunhalas–Zöldhalom 11–13. század humán csontvázleleteinek vizsgálata
162 Dr. Marcsik Antónia - Molnár Erika zációs helyen kialakult töréseket is észlelhettünk egy-egy egyénnél, így 2 különböző csonton: clavicula - borda, borda — csigolya, borda - ulna, borda — csigolya, radius - ulna, csigolya kompressziós törése és ívszakadása, illetve 3 csonton: clavicula - borda - femur. A 62. sírszámú férfi esetében 4, a 78. sírszámúnál három és a 14. sírszámúnál két borda törött. A 23 törés közül (spondylolysist is beszámítva) 17 a férfiaknál, míg 6 a nőknél fordult elő. Töréseken kívül ütések, vágások nyomát is megfigyelhettük. A 25. sírszámú férfi koponyáján többszörös beavatkozás nyoma látható: az os frontalén kb. 2 cm hosszú vágás (9. kép), a bal oldali arcus superciliaris mentén ütésre kialakuló repedés, a bal oldali maxilla (fossa canina) területén hosszanti vágás (vagy ütés) (10. kép). Ugyanezen egyén bal oldali claviculája is törött, és a koponyatetőn gyulladás nyoma figyelhető meg. A beavatkozásokat az egyén túlélte. Az 50. sírszámú férfi koponyáján, a bal oldali os frontale területén lévő bemélyedés (2.5 cm x 1.5 cm) tompa ütés hatására alakulhatott ki (11. kép). Felszíne kissé erodált, a beavatkozást gyógyulás követte. Az ütésnek megfelelően, az endocranialis felszínen kiemelkedés figyelhető meg, ami biztosan befolyásolta a megfelelő agyi területet. A 86. sírszámú férfi esetében az orrcsontok területét érte bal oldalról az ütés (a jobb oldali ferde), ugyanezen egyénnek a bal ulnája is törött (védekező ütés nyoma). A 72. sírszámú nő koponyája kettős traumás hatást mutat: a jobb os parietale középső részén, kör alakú (2 cm átmérőjű) bemélyedés látható, ami tompa tárggyal történő ütés nyoma lehet.17 A másik traumás beavatkozás egy vágás nyoma a corpus mandibulaen ferde irányban, az incisivusokhoz közeli területen. A traumás elváltozások nagy csoportjába sorolják a trepanációkat. Anyagunkban ennek súlyos típusa, a sebészi trepanáció figyelhető meg egy szórvány férfi koponyán.18 A nyílás a bal os parietalén van, kör-alakú, kb. 1 cm átmérővel (12.a-b. kép). Gyógyult, gyulladásnak nincs nyoma sem ecto-, sem endocranialisan (12.c. kép). Széle az endocranialis felszín felé ferde, azaz „rézsútos” és sima. ízületi megbetegedések Degeneratív ízületi elváltozások (degenerativ spondylitis, -arthritis) Az ízületi felszíneket borító porc elfajulásával járó megbetegedéseket két csoportra osztottuk: vertebralis (csigolyákat érintő) és extravertebralis (csigolyákon kívüli) ízületi elváltozások nyomai. A csigolyák degeneratív elváltozásainak aránya a férfiaknál nagyobb gyakoriságú (13-14. kép) mint a nőknél (21:13). Életkorok vonatkozásában megközelítőleg egyforma és a maturus, illetve a senium korcsoportokban elhalálozott egyéneknél a legnagyobb. A különböző súlyossági fokozatú rendellenességek lokalizációit tekintve a lumbalis-thoracalis-cervicalis gyakorisági sorrend állapítható meg. A 25. és a 39. sírszámú férfiaknál a lumbalis régió elváltozása nagyon kifejezett (15. kép), a 14. sírszámúnál pedig két cervicalis csigolyából álló blokk-képződmény alakult ki. Az extravertebralis arthrosisok (degeneratív arthritisek) 7 egyénnél (4 férfi és 3 nő) fordultak elő. Korcsoportok tekintetében a gerincet érintő arthrosisokhoz (spondylitis) hasonlóan a gyakoriság a senium, illetve a maturus korcsoportokban a legmagasabb. Lokalizáció szempontjából nem állapítható meg lényeges különbség az elváltozások dominanciáját tekintve. A 14. sírszámú férfinál kettős a lokalizáció, érintett a váll és a könyökízület (16. kép), a többi esetben csak egy-egy ízületi területen figyelhető meg az elváltozás (kéztő, kézközép, lábtő, csípő, illetve a térd).
