Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)

Régészet - Marcsik Antónia–Molnár Erika: Kiskunhalas–Zöldhalom 11–13. század humán csontvázleleteinek vizsgálata

160

Dr. Marcsik Antónia - Molnár Erika

3. Borda bifurcatiója. 81. sír, nő, adultus

4. Blokkcsigolya a háti szakaszon. 56. sír, férfi, adultus

Fejlődési rendellenességek

A magzati fejlődés idején megjelenő, rendszerint már a születéskor, röviddel a születés után vagy a későbbi életkorban felismerhető genetikai vagy környezeti hatásra kialakuló morfológiai elváltozásokat sorolhatjuk ide. Ezek a rendellenességek nem esnek a normál anatómiai (vagy funkcionális) variánsok kategóriájába, s az egyénre nézve valamilyen (esztétikai, vitális, funkcionális, stb.) hátránnyal járnak (DOBSZAY, 1969). Ez a definíció leginkább a súlyosabb (major) rendellenességekre vonatkozik. Anyagunkban azonban az úgynevezett minor formák16 (az egyén életében komoly problémát nem okozó) figyelhetők meg, egy-egy esetszámra korlátozódnak, és nem mutatnak többszörös előfordulást (3. és 4. kép).

Traumás elváltozások

A traumás elváltozások közül a törések (fracturák) mutatnak nagyobb gyakoriságot különböző lokalizációs helyeken, és valamennyi gyógyultnak tekinthető. Claviculán 3, bordán 6 (5. kép), radiuson 2, ulnán 3 (6. kép), femuron, tibián és csigolyán (kompressziós törés) (7. kép) 1-1-1 esetben észleltük törés nyomát. A 4. vagy az 5. lumbalis csigolya mikrotraumának tartott ívhasadéka (spondylolysis) (8. kép) 7 egyénnél fordult elő. Többszörös, két vagy három lokali5. Bordatörés. 78. sír, férfi, maturus

6. Ulnatörés. 44. sir, nő, maturus