Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)

13. Lóbetegségek, gyógyítása, kuruzslás

Korkodilás. Cigánykupec szó. Amelyik lovon már nem lehetett segíteni. Rövidesen eldöglött.

Kóros vág) kórságos. Belső baja volt, s kínjában verte magát a földhöz. A nagy vérű lovaknál fordult elő. Az ilyen lovakat lassú menésre kellett szoktatni. így nem ijedtek meg olyan hamar.

Kosg. Lásd hátrább a rühnél.

Köldökös csikó. Születési hiba. Nagy köldöke maradt, melyet fel kellett szívatni. (Lásd bővebben a X. fejezetben a csikóknál.)

/ Jbtörés. Ügyesebb pásztorok, mint a csontrakó Buhin Mihály halasi ökörcsordás, a törött lábú állatokat „helyrehozta”.

Madár pók. Horgas inán kívülről kisebb kinövés.

Nyúlkehes. Kisebb mértékű kehesség.

Nyúltetem. Hátul a horgas inán, a sarkantyúján alul fájdalmas, kisebb kinövés.

Patagyulladás. Agyonvasalástól, kemény hajtástól ered, vagy ha köves úton agyonverte a patáját, esetleg egy nagyobb kődarab sértette meg a patát. Orvos segíthetett.

Patarák. Rothadás a pata belsejében. Kavics vagy kő nyomta be a patát, s az elgennyesedett. Orvos segíthetett.

Pókosság. Erőltetéstől vagy ugratástól keletkező baj. Térdben vagy csüdben fordult elő. Dagadás keletkezett. Egy tűbe suszter vagy takács fonalat húztak, mely onnan a gennyet kivezette. Kovácsok is sütögették, de ritkán volt sikerük. Mások tisztavizű kopolyába állították a lovat, hogy a piócák ráragadjanak. A másik lábát kocsikenőccsel jól bekenték, hogy a piócák a másik lábára ragadjanak. Mikor a piócák a pókos lábát jól megszívták, a vízből kivezették a lovat, s a baj elmúlt.94

Puffadás. Ha felpuffad a ló, nem szabad zavarászni, mert ezzel csak rosszat teszünk — magyarázta Molnár Ferenc. Ehelyett készítettem egy fa zablát, s azt húztam a szájába, kétfelől is megkötöttem a ló füle tövénél, aztán lassan vezetgettem. Megindult rajta a szél. De ezen bajról jó a fokhagymás ecet, a szappanos melegvíz, s a felmelegített olaj is. Ha ezekből a lóba beleöntünk, meggyógyul a felpuffadt ló.

Kiindulás. Húgyos agyagba állították a lovat egész éjjelre. Meggyógyult.

Rebeteg. Inkább csak a marhák között fordult elő. Buhin Mihály halasi ökörcsordás az ilyen reszketős állatot takart vízzel gyógyította.

Rontás. „Többnyire a pásztoros emberek értettek hozzá, hogy döggel megrontsa valamelyik pásztortársat, vagy a szomszédos gazdaembert. Tályoggyökeret kerestek a pusztában, s egy dinnyehéjat szereztek. A dinnye héjába egy árral beszurkáltak, s a keletkezett kis üregbe centiméter vastagságú tályoggyökeret gyugtak úgy, hogy az nem is volt észrevehető. Ha a ló, marha, birka megette, reggelre megdöglött tőle.”

A gazdákkal szemben azért is megcselekedték, hogy a nyúzáshoz majd őket hívják, s „pénz vagy bor áll a házhoz”.95

Ro^sférgesség. Sörketojó darázs a ló sörényére vagy lábszárára petézett, s mikor a ló a párjával vakaródzott, a fogával lerágta és lenyelte a petét. A peték kiteleltek a böndőben, s tavasszal haladtak a végbél felé. Közben, ha megértek, a cimpájukkal

137