Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
11. A lovak leírása
fülű, a kajlay»/» lovakat. A kajlaság vagy lotyogós fülűség a lepke fajúaknái fordul elő. Az ilyenek jó igavonók és nem tempósak. Konyafülű az, melynek lityeg-lotyog a füle, mint a lepke szárnya. Ezeken kívül a csempefülű, a csula vagy lehajtotty#/# lovakat ismerték. „A fülén csulya volt.” (Levéltár.) Lityeg-lotyog a füle, mint a szamáré. Jó igavonók, jó természetűek. Szem körüli hibák: Csókasyemű. A szemén fehérhályog forma van, szemgolyója körül nagy, kékeszöld karika látszik, mintha sugarak jönnének ki belőle. Ha ez a hiba kevésbé látszik, akkor „szeme csókás”-nak mondták. Egyik vagy mindkét szemére vak. Pettyes s^emű, ha egyik vagy mindkét szemében fekete pettyek vannak. Ssjpvak. Ezt a hibát szabad szemmel észre sem veszik. Havivak. Az ilyen havonként három-négy napon át nem lát. Orr kuli hibák: Szamár orrú, szarvas orrú. Kánya — olyan orral, mint a kosoké — mely a fejét igen elrútította. Zsírhólyagos orrú, melynél a hólyagok néha tyúktojás nagyságúra is megnőttek. Orrlyukába szakítás. Szájhibák: Békasyájú, ennek széles pofája volt. Cocasyájú, melynek fogsorai nem értek össze, s emiatt legelni se tudtak. Disznószájúnak is mondták. Hirtelen hegyesedő orruk van. Nyúls^ájú, ha orra eleje hirtelen keskeny. Foghibák: Kapafogú, ennek fogai kissé kifelé állnak, s úgy többet is bírnak falni. Farkasfogú. Ennél a fogak vége félkör alakú; vésővel ütötték ki. Nyúlfogú. Ennek a fogai nem érnek össze, ezért az ilyen ló mindig éhes. Metsző fogai hasonlók a vadnyúléhoz. Mivel legelni nem tudnak, csak istállós tartásra alkalmasak. Nyakhibák: Farkasnyakú. Csak az egész testtel fordul a nyaka. Nyakán mélyedéses ló. Fordított nyak (levéltár), rövid nyak (levéltár), hosszú nyak, vastag nyak. S^arvasnyakú, ha vékony a nyaka, vékony nyak. Mar hibák: Fimosódott mar. (Levéltár.) Telt májú. Szügy hibák: Keskeny s^ügy. (Levétár.) Tompassfigyű, a szügy csontja előre dudorodott. Telessfigyű, kidomborodott ssjigyű, széles elejű. Háthibák: Kunhátú a felfelé görbe hátú ló. Hajlott hátú (levéltár),görbe hátú. Sarlós hátú, ha a háta hirtelen és mélyen lefelé görbült. Ezek erős, futós, kisigényű lovak, színük többnyire meggyszínpej vagy fekete. Nyeregnyomásos, előremélyedt hát. (Levéltár.) Derékhibák: Hajlott derekú, egérhasú (egéréhez hasonló). Ritka szőr van a hasán, de az is kikes- hedt. Madárderekú (vékonydongájú), nyerges derekú. Ezek mélyen lefelé hajló derekúak, nagyon futósak, de formátlanok. Kiveszőben vannak. Dobárhasú a jóllakott és 121
