Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A népesség vallási megoszlása
Föltűnő, hogy másfél évtized alatt a helyi római katolikus egyház nyolcszor annyi (!) pusztai újszülöttet keresztelt, mint a református egyház. A különbség - 1046 katolikus és 138 református keresztelés - nem felel meg a két felekezet pusztai népessége számarányának, - akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy a katolikus családokban, átlagot számítva, több gyermek született és neveledett fel, mint a reformátusoknál. Melegh Attila számította ki az 1900. évi anyakönyvek alapján, hogy a termékeny korban lévő katolikus nők átlagosan több mint öt gyermeket szültek, míg a reformátusok valamivel több mint négyet.87 A református nők körében a születéskorlátozás már korábban jelentkezett. Módos családokban ez abból a szándékból fakadt, hogy örökösödéskor a fold ne nagyon aprózódjon. A tapasztalt fejlemény magyarázata két körülményben kereshető. Egyik a törzsökös, többségében református családok életmódja. A gazdaságok nagy részének városi háza és tanyája, a tehetősebbeknek több tanyája is volt. Életmódjuk a város és a tanya közötti nemzedékváltás szerint alakult, ami szerte az Alföldön jellemző, ahol a határban tanyák létesültek. Három nemzedékes családokban a munkából kiöregedő szülök városi házukban éltek és megházasodott fiaik, lányaik laktak gyermekeikkel a pusztai tanyán. Voltak ugyan gazdák, akik a hatvan-hatvanöt évet be- töltvén is tanyájukon maradtak, nős fiukkal, fiaikkal közösen gazdálkodtak és legfeljebb a téli hónapokra mentek „haza” városi házukba. Erre a népesség elemzésekor említettem példákat. E „kétlakiság” bármelyik változata szerint élt a család, a várandós asszony lehetőleg a városi házban szülte meg gyermekét. Ilyen esetben - úgy látszik - a keresztelő lelkésznek a városi házat jelölték meg lakóhelyül. Azok a református gazdák, akiknek már nem volt a városban házuk, ugyancsak benn élő idős szüleikhez vitték várandós feleségüket. így adódhatott, hogy a pusztákon lakó szülőket illetve gyermeküket városi házszámmal anyakönyvezték. A másik körülmény az, hogy a katolikus családok beáramlása az 1850-60-as években folytatódott. A vizsgált időszakra vonatkozóan Melegh Attila feltételezhető katolikus bevándorlási hullámról ír,88 de részint Bálint Sándor anyakönyvi kutatásai,89 részint az 1870-es népszámlálás fenti elemzése alapján a pusztákon megtelepedő katolikusok folyamatos gyarapodása tény. Bizonyításul vegyük számba, hogy 1855 és 1869 között hány pusztai újszülöttet és hány pusztai elhunytat jegyeztek be a római katolikus egyház anyakönyvébe. Év________Pusztai megkereszteltek Pusztákon elhaltak 1855 75 30 1856 73 28 1857 73 25 1858 67 15 1859 66 21 1860 76 17 1861 69 21 1862 64 17 1863 63 10 58
