Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A tanyai népesség foglalkozás szerinti rétegei 1870-ben
lent több környékbeli település homoki gazdaságaiban. Ennek bizonyítéka néhány halasi birtokos földjén a kertészek alkalmazása. Négy nem termelő foglalkozású önálló vállalkozót és négy alkalmazottat (munkást) vettek számba. Közülük 2 Eresztő pusztában, 1-1 Alsó Szálláson illetve Balota pusztában lakott. Füzes pusztán 1 kereskedéssel foglalkozó vállalkozót írtak össze. Valószínű, hogy előbbiek is kereskedéssel foglalkozhattak: kupecek vagy szatócsok voltak. Pusztai iskolák Gszelmann Ádám írja, hogy 1873-ban Bodoglár és Tajó katolikus lakosai saját költségükön állítottak fel úgynevezett zugiskolát.71 A népszámlálás tanúsága szerint korábban is volt két zugiskola a határban. Lőrik K. József Tajó 227. sz. tanyájában a tanító egyedül, Kurka Ferenc Eresztő 404. sz. tanyájában pedig feleségével lakott. Tanyás településeinkről az 1840-es évektől vannak adataink arról, hogy a gazdák fölajánlották lakatlan tanyájukat a gyermekek oktatására. Tanítónak kicsapott diákot, obsitos katonát, tanult mesterembert fogadtak, akinek az ellátásáról maguk gondoskodtak. Szegeden az ilyen iskolákat „mozgó” iskolának nevezték, mert időről időre más tanyában folyt az oktatás, de széles körből ismert a zugiskola megnevezés. Állandó tanyai iskolákat legelőször Szeged városa és a kalocsai egyházmegye építtetett az 1850-es években.72 Kiskunhalas határában évtizedekkel később épült az első tanyai iskola, addig gazdáktól bérelt tanyákban, többnyire „parlagi tanítók” tanítottak. 1875-ben a halasi zugiskolákba száznál több iskoláskorú gyermek járt.73 A lakosság foglalkozás szerinti számbavételénél külön rovatba kerültek a „személyes szolgálatot teljesítők”. Őri Péter szerint a ház körül, háztartásban dolgozó 14 éven felüli családtagokat sorolták ide.74 Úgy vélem, hogy nem családtagokat, hanem cselédlányokat, szakácsasszonyokat, ház körüli munkát végző „mindenes” cselédet tüntettek fel ebben a rovatban. Ők valóban személyes szolgálatot teljesítettek a gazdacsaládokban. Számuk 124 volt. Tanyán 7 járadéktulajdonost írtak össze, a következőket: Babinyecz Csonka László, Balota 462., Besnyei (Bessenyei) Károly, Fehértó 704., Bikádi László, Balota 490., Darányi Imréné, Fehértó 731., id. Figura Imre, Füzes 630., Halász D. Ferenc, Balota 471. és az Inoka-Kistelek 760. sz. tanya tulajdonosát. Bessenyei Károly nemesi család sarja, a többiek tehetős gazdacsaládból valók. 48
