Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A tanyai népesség foglalkozás szerinti rétegei 1870-ben
Eg yéb foglalkozású Foglalkozás nélküli tanító művész járadéktulajdonos személyes szolgálatot teljesítő 14 éven felüli aluli férfi nő férfi nő Bel- és külterület együtt 23 25 77 459 88 867 1881 1998 Ebből külterület 2 2 7 124 13 187 741 747 *A népszámlálás táblázatában napszámosnak jelölt foglalkozás az egykorú halasi szóhasználatban Birtokosok, földbérlők A földtulajdonnal rendelkezők száma 1138, de ez korántsem jelent annyi tanyai gazdát, mivel „földbirtokos”-ként vették számba a gazdák kinnélő feleségét, velük együtt élő nős fiát, fiait és azok feleségét is. Már pedig a nős, családos fiúgyermek számos gazdacsaládban egy födél alatt élt szüleivel. Gyakran csak évekkel házasságkötésük után kapták meg jussukat, amire azután tanyát építettek. Lássunk erre egy példát: Bacsó László gazda Zsana 320. számú tanyájában hat birtokost és egy 14 év alatti fiút írtak össze. A birtokosok családi állapota: három nős férfi és három férjezett nő, valamennyien egy családot alkottak. Úgy vélem, a református vallású gazda két nős fia a szüleivel együtt élt. A szomszéd, 319. számú tanyában cselédeik laktak: egy nős béres, egy férjes asszony és hajadon lányuk, mind katolikusok. A gazdacsalád a nagy tanyában (4 épülete volt), a béres és családja a kis tanyában (lakóház és 1 gazdasági épület) lakott. Szalai László nagygazda, 1890 körül. Janó Ákos: Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. 1965.119. alapján. Thorma János Múzeum F2199 Tóth G. Imre nagygazda, 1881. Székelyné Körösi llona-Gyarmati Andrea 2005. 28. kép alapján. Thorma János Múzeum F2026 40
