Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A puszták népessége és tanyái 1870-ben
ri-Kiss testvérek. Övék volt a 746. és 747. sz. tanya és a kataszteri térkép Kolozsvári Istvánt jelöli a 665. sz. tanya tulajdonosának. A 746. sz. épületegyüttes a halasi határ egyik legnagyobb, major jellegű gazdasága: 2 lakóházat és 6 gazdasági épületet foglal magába. (1. 18. színes ábra) A gazdaság méreteihez viszonyítva kevés lakót: a birtokos család 4 tagját, 1 bérest és 1 gyermeket találtak benne 1870-ben. A szomszédban lévő kis tanyájukban egy családos bérest és két kertészt, összesen öt személyt vettek számba. Kolozsvári István tanyáján az összeíráskor a birtokos család tagjai (heten) tartózkodtak. A kataszteri térkép hiányzó szelvényeit pótlandó megnéztem az 1881. évi nyomtatott várostérkép 152. szelvényét, amely 15759 helyrajzi számon nagy tanyát tüntet fel: az épületegyüttesben három osztató ház, nagy istálló, két átlagos nagyságú és két kisebb gazdasági épület volt. A tanya mellett gyümölcsös és nagy legelő terült el. A délről szomszédos 169. térképszelvény ugyancsak nagy gazdaságot: a lakóház mellett két hosszú istállót, szérűskertet jelöl. Ez a térkép nem jelöli a tulajdonos nevét és a tanyák házszámát. Mivel mind a két szelvény a Kolozsvári-testvérek 746. sz. majorjával és földjével határos területet ábrázol (170. sz.), lehetséges, hogy az egyik vagy mindkét tanya Kolozsváriéké volt. A család eredeti neve Kiss volt. A Kolozsváry-Kiss vezetéknevet egyik ősük hadi vitézségéért I. Lipót császár nemesi adománylevelével kapta. Kolozsváry-Kiss Ferenc Dunaszentgyörgyről került Halasra. István fia a 19. század első felében a Jász-Kun Kerület egyik legnagyobb földszerzője lett. 1855-ben vagyona 1320 redempció forintos földbirtokra rúgott.32 István (1847-1916) és Sándor (1857-1916) fiára igen tekintélyes vagyont hagyott. A két Kolozsváry-Kiss testvérnek más pusztákon is voltak tanyás gazdaságai, elemzésükre és társadalmi helyzetükre még visszatérek. Két-két tanyája volt Darányi Antal nagygazdának, a több határrészen földet birtokló Farkas Imrének, a Gál családnak és Ván Jánosnak. Közülük Darányi Antal gazdaságait tanulságos bemutatnom: Tanya 744. - Lakóház, mellette igen nagy kert. Lakói: 3 birtokos, 2 béres, 1 egyéb szolga; családi állapot: 1 házaspár, 3 nőtlen férfi, 1 hajadon; 5 református, 1 róm. kát. Tanya 745. - Lakóház, 2 gazdasági épület, szérűskert. Lakói: 3 birtokos, 2 béres, család: a birtokos házaspár, 3 nőtlen férfi; 4 róm. kát., 1 református. A nagyobb tanyában föltehetően a gazda házaspár lakott nőtlen legényfiával és a két béressel, a „kistanyá”-ban pedig nős fia családja, szintén két béressel. A nagygazdának Fehértó pusztában is volt tanyája, ahol kertész házaspárt írtak össze. 1895-ben 270 holdas birtoka volt: 100 kh. szántó, 35 kh. rét, 4 kh. szőlő, 130 kh. legelő, 1 kh. nádas. Négy cselédet tartott. Állatállománya: 44 szarvasmarha, 7 ló, 6 sertés.33 A kataszteri térkép a 737. sz. tanyán két épületet, szárazmalmot és szélmalmot tüntet föl, melyek tulajdonosa Radóczi Pál. A népszámlálási összesítő viszont nem jelöl lakókat a tanyán. Úgy vélem, a tanya 1870-ben csak időszakosan volt lakatlan; a lójárgányos szárazmalom bizonyára jóval korábban, több évtizeddel a szélmalom előtt épült.34 1895-ben a malom tulajdonosa Radóczi Pál 165 holdas gazda volt. 20