Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)

A puszták népessége és tanyái 1870-ben

Felső Szállás - Alsó Szállás, Bodoglár és Füzes mellett - olyan határrész, ahol már a 18. század közepén szántóföldet, kaszálót osztottak a redemptusoknak és korán megje­lentek az állattartó szállások.25 Bállá Antal 1772. évi térképe és az I. katonai térkép (1784) szelvényei mutatják ezt a folyamatot. Az 1835. évi egyházi sematizmus tanú­sítja, hogy Tajó és Bodoglár után akkor Felső Szállás volt Halas legnépesebb határré­sze.26 Népességének összetétele 1870-ben: Ezen a határrészen volt földbirtoka több olyan redemptus családnak, melyek neme­si címet kaptak, pl.: a Besnyey, Péter, Túróczy, Zseny család tagjai. Módos zsidó ke­reskedők, mint pl.: Bergl József, Hofmeister Illés és József, Propper Bemát, Rosenfeld Ignác tőkéjüket az 1860-as évektől földingatlanba fektették. Közülük legnagyobb földbirtokot Hofmeister Illés és József gabonakereskedők szereztek. Hofmeister Illés az 1863. évi földkönyvben bukkan fel először, mint 65 hold 580 négyszögöl felső szállási, felsőnyomási és Zsana pusztai föld tulajdonosa. Úgy látszik, a családi birtok alapját a tagosítás alatt vetették meg, amikor sok redemptus-ivadék könnyen megvált legelő-részesedésétől. 1879-ben három felső szállási tanyai gazda­ságon kívül (Tanya 52., 53., 54.) tanyás birtokuk volt Debeák-Szarkás pusztában (Ta­nya 721.), Zsana pusztában (Tanya 360.) és Deutsch Sámuellel résztulajdonosai a Harka pusztai volt Podmaniczky-majomak.27 Egyelőre nem ismert, hogy Felső Szállá­son tanyás birtokot vásároltak, vagy maguk építtették ki a gazdaságot. Az 53. házszá­mú épületegyüttes jól kiépített major: telkén 3 lakóház, 3 gazdasági épület, a szomszé­dos legelőn hosszú birkahodály állott (lásd. 21. színes ábra). A három felső szállási gazdaságban 1870-ben 5 bérest és 5 kertészt írtak össze. 1895-ben a Hofmeister-testvérek halasi és Harka pusztai földbirtoka együttesen 4104 kát. holdra rúgott. Ezzel a tázlári Schwáb Jakab és a bócsai Fischer Sámuel mel­lett a környék legtöbb földdel rendelkező birtokosai közé tartoztak. Birtokuknak ép­pen a felén legelő (1554 kh) és erdő (515 kh) terült el, 875 holdat szántottak, 802 hol­dat kaszálónak, 6 holdat kertnek használtak és 22 holdon telepítettek szőlőt. A halasi és harkai gazdaságokban 43 cseléd dolgozott.28 Két-két tanyája volt Buda Sándor, Gál Endre, Gyárfás István, Lehőcz Imre, Nagy Czirok Ferenc, Németh A. Sándor és Propper Bemát birtokosnak. A 65 élő tanyai gazdaság közül 49 foglalkoztatott éves bérest, jelentős hányaduk 2-3 bérest is, ami abból adódhat, hogy Felső Szálláson több volt az úri birtokos, mint több más határrészen. Az egész határban legnépesebb tanyát Felső Szálláson találták: 26 személyt írtak össze az 53 sz. tanyában. Birtokos vagy bérlő nem lakott kinn, viszont gazdatiszt irá­nyította a cselédség munkáját. 4 családos béres, 2 kertész és 1 személyes szolga dolgo­zott a gazdaságban. Sajátos a lakók felekezeti megoszlása: 12 személy evangélikus (valószínűleg szlovák cselédek), 5 fő izraelita (a gazdatiszt családja), 5 római katoli­kus és 4 református. Négy felső szállási tanyában 3, tizennégy tanyában 2-2 család lakott. Ezekben a ta­nyákban többnyire cselédek éltek. Tizenegy tanyán írtak össze 10 vagy több lakót. Az egy lakott tanyára eső átlag létszám 6,9 fő, magasabb volt, mint bármely más határré­szen. 15

Next

/
Thumbnails
Contents