Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
Utószó
UTÓSZÓ A Kiskunhalas története 3. kötetébe a halasi tanyák 1850 és 1950 közötti településtörténetéről és népességéről írtam (Kiskunhalas, 2005.). Legfontosabb forrásom a város határáról 1879-ben készült kéziratos kataszteri térkép volt. A történeti és néprajzi kutatás által addig nem hasznosított térkép alapján áttekintést adtam a puszták benépese- déséről, bemutattam több jellegzetes tanyát és birtokosának vagyoni helyzetét, teije- delmi korlátok miatt azonban a térkép tanulságainak részletes elemzésére nem nyílt lehetőségem. Foglalkoztatott a teljességre törekvő földolgozás terve, különös tekintettel arra, hogy a páratlan értékű 19. század végi kataszteri térképeket a tanyás település és gazdálkodás kutatói eddig nem vették alaposan vizsgálóra. Szakái Aurél, a Kiskunhalas története sorozat szerkesztője biztatott a terv megvalósítására. Fenti tanulmányom írása közben tudtam meg, hogy a helyi levéltárban fennmaradt az 1869. évi népszámlálás teljes iratanyaga. A házanként összeírt adatokat számítógépen rögzítették és e hatalmas adatbázist a tanulmánykötetben Őri Péter történész demográfus elemezte. A népszámlálás és a kataszteri fölmérés között csak néhány év telt el. Csábított az összevetés illetőleg az együttes elemzés lehetősége. Nyolc-tíz év alatt a tanyai birtokviszonyokban nem történhetett sok változás, ezért úgy véltem, a nép- számlálás rovataiban anonim lakók, háztartások - kevés hibalehetőséggel - megfeleltethetők illetve azonosíthatók a tanyáknak a kataszteri térképen megnevezett birtokosaival. A két forrás háztartásainak azonosítása ily módon kiváló lehetőséget ad a város tanyai gazdaságainak sokoldalú elemzésére. Hosszadalmas adategyeztetéshez, cédulázáshoz fogtam. Munkám többször félbeszakadt: hol más kutatások, határidős teendők, hol személyes gondok miatt. Ilyen esetben Szakái Aurél figyelmessége, türelme adott ösztönzést a folytatásra. Érzékeltem, hogy számít a kutatás befejezésére. Nélküle nem készült volna el tanulmányom. Köszönet érte. A tanya-tulajdonosok betűrendes címjegyzékét Gyarmati Andrea és Laki Rita, a Thorma János Múzeum két munkatársa állította össze és ők végezték a szövegszerkesztést. Gyarmati Andrea történész muzeológus segített a levéltári és az anyakönyvi anyaggyűjtésben is. Szíves közreműködésüket e helyen is köszönöm. Tudom, hogy a halasi puszták népességéről és társadalmáról rajzolt kép a városi lakosság leírásával válna teljessé, hiszen sok családnak volt egyidőben városi háztartása és tanyai gazdasága. A város és tanyái népességét a rokonság és a munkavállalás ezernyi szála fűzte össze. Az adatbázis lehetőséget nyújtott volna a városi lakosság demográfiai és társadalomnéprajzi vizsgálatára is, ám ezt az időigényes munkát nem tudtam vállalni. Bízom benne, idővel lesz rá vállalkozó. Tanulmányom elsősorban Kiskunhalas lakóinak és az elszármazottaknak ajánlom: elődeik életkörülményeit, homoki tanyáit, a dolgos, küzdelmes paraszti múlt egy időmetszetét ismerhetik meg belőle. Remélem, hogy munkám a tanyával foglalkozó szak- tudományok - a településnéprajz, a gazdaságnéprajz, a demográfia - számára is tár fel új ismereteket, új összefüggéseket. 120
