Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)

Mellékletek

27) Iparszöllök - Felső Kistelek pusztában az Öregszöllők szomszédságában telepített szőlők. 1879:78. Nagy Czirok László kutatása szerint a város a borjúcsorda -járást osztotta ki akkor. Pesty Frigyes írja „.. .a homokbuczkák a helybeli ipar és szorgalom által szép szöllőkké alakíttattak.” (Pesty Frigyes 1978.36).

28) Sós-tó - Szikes tó a várostól északra. 1879:78-79.

29) Fejetek - A Halastótól északra lévő forrás, melynek vizét valószínűleg a tőle nyugatra, magasabban fekvő talajvize adta. A forrás már elapadt. Környéke védett terület. (Szalai Sándor 2001. 309.)

30) Zöldhalom 2 - Magaslat a Sóstó délkeleti oldalán Halácsy 1864.

31) Járószék- Felső Szálláson fekvő szikes, vízjárta kaszáló. 1879:79.

32) Argírus - A határ legnyugatibb szélén, Debeak és Szarkás puszta határán, Bábud Imréné földjén fekvő terület. 1879:88. Eredete ismeretlen.

33) Akol-sík - A határ nyugati szélén Debeak-Szarkás pusztában fekvő terület. 1879:89. Megnevezését a jószág egyben tartására szolgáló fedetlen akolról kaphatta.

34) Csalai út - A Szarkással nyugat felöl szomszédos Csala pusztára, illetőleg Csáaszártöltés községbe vezető földút. 1879:88-90.Nevezték Császártöltési útnak és Fahordó útnak is.

35) Bogárzó - Debeák pusztában lévő homokos legelő. 1879:90.Nagyrészét a tagosítás után másfél évtizeddel is legelőül használták. A pásztorok azt a területet nevezték így, ahol a nyári melegben a bögöly és más rovarok csípésétől szenvedő, bogárzó szarvasmarhák a mély fekvésű földeken összegyűlő vizekben vagy a homokon találtak enyhülést. A víz meg az úszó homok pusztította az állatok bőre alá furako- dó rovarokat. (Inczefí Géza 1960.17)

36) Keceli út- Halasról a szomszéd községbe vezető földút. 1879:73., 91.,111-114.

37) Bábud bokra - Rekettye pusztában lévő , itt-ott bokrokkal benőtt legelő. A tehetős Bábud családnak volt itt birtoka. 1879:93.

38) Gubozi sík, Kobozi síkja - Rekettye pusztában lévő, sík terület. 1879:94. A Gubozi név a Kobozi helynév zöngésült alakja.

39) Posta-kaszáló - Rekettyén, a Kobozi sík közepe táján lévő föld, melyet a postamesterek használtak. 1879:113 (Szalai Sándor 2001. 319.)

40) Rekettyés - Kisebb vizenyős bokros terület a Felső Öregszöllőktől keletre. Halácsdy 1864. Nevét a vízjárta földeken gyakori rekettyefuzről kapta.

41) Felső feketeföldek - Kötött talajú, jó minőségű szántóföldek a várostól észak-nyugatra, 1879:95., 114-115.

42) Félegyházi út - Halastól Harka és Bodoglár pusztán át, délnyugat- északkeleti irányú földút. 1879:20., 30., 42., 81-82.

43) Feketehegy- Halom a város belterületén kívül, kelet felé. A 20. században beépült terület. Halácsy 1864.

44) Eperjes hegy - Felső Szálláson lévő homokdomb. 1879:97. Nagy Czirok gyűjtése szerint az ott nőtt eperfákról nevezték el.

45) Kis majsai üt - Felső Szállást és Bodoglár pusztát átszelő délnyugat-északkeleti irányú földút. 1879:45., 56-57., 82-83, 98-99, 116.

46) Majsai országút — Felső Szálláson, Harka és Tajó pusztán át Majsára vezető út. 1879:70-71, 84-85, 99, 116-117.

47) Tajói út- A majsai országútról Tajó pusztára vezető földút 1879:85, 104-105.

48) Bogárzó állás - Tajó pusztában lévő homokos talajú terület a majsai határ közelében, „..ahová a pásztorok a marhát bogárzáskor beszorították.” (Pesty Frigyes 1978.47,) Eredetét 1. Bogárzó helynévnél. 1879:86.

49) Kakashegy - Magas homokdomb Rekettye puszta keleti részén a keceli úttól északra. Halácsy 1864.

111