Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)

Mellékletek

11664

11620

10918

11060

11576

10976

11011

11138

11565

11208

11186

11357

251. szelvény

3 épület: hosszú ház, 2 kis épület K, árokkal

3 épület: mindhárom K, Sz.e.

ház jelöléssel

1 épület K

2 épület Gy.k.

5 épület: 2 ház, L, R

3 gazdasági épület, nagy udvar

252. szelvény - a szelvénynek kb. a fele még legelő (!)

2 épület: ház, gazdasági épület

3 épület: ház, 1 nagy, 1 kis gazdasági épület

1 épület

1 kis épület

2 épület, mellette szárazmalom 1 kis épület

266. szelvény 1 kis épület

K, árokkal K, árokkal határolva

Sz.k., az L-től árokkal határolva

nagy L, kis Sze Sző, Gy.k., L

Gy.k., L, Szá, E

Rövidítések: E=erdő, Gy.k.=gyümötcsöskert, K=kert, L=legelő, R=rét, kaszáló, Szá=szántó, Sz.e.=szálerdő, Sz.k.=szérűskert, Sző=szőlő

A kataszteri térképpel megegyező beosztású 1881. évi mappa 15 szelvényéről 54 tanyát vettem számba, 8 szelvény viszont még kizárólag lakatlan pusztát tüntet föl. Debeák-Szarkás (164., 165. szelvény), Fehértó (199-200, 215. szelvény) és Balota (264-265., 273. szelvény) ábrázolt területét még itt-ott szálerdőkkel, bokrokkal tagolt homokpuszta uralta.

5. Halas földrajzi nevei 1870 körül

A város és határa helyneveit legutóbb Szalai Sándor tette közzé (2001). Alapos anyaggyűjtése és feldolgozása után két okból tartottam érdemesnek a hatámevek számbavételét: 1.) Halácsy Miklós térképe (1864) és a kataszteri térkép (1879) alapján lokalizálni tudok számos földrajzi nevet, amelyek helyét ő és más kutatók nem jelölték meg és

2.) az itt közölt és térképen föltüntetett helynevek tükrözik a határjellegét, fontosabb tájékozódási pontjait és az adott időben élt halasi emberek névismeretét.

Először csak a határ földrajzi neveinek jegyzékét készítettem el, mivel munkám célja a puszták használatának, az ott települt tanyák jellegének, népessége összetételének és társadalmának bemutatása, Szakái Aurél, a kötet szerkesztője kért arra, vegyem számba a város - régies kifejezéssel a „belsőség” - helyneveit is, hogy ezáltal az olvasó teljes áttekintést kaphasson a tárgyalt időszak halasi földrajzi neveiről.

106