Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)
Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig. Thorma János levelezéséről
A második világháború után, még a fordulat éve előtt néhány kutató érdeklődése Nagybánya, illetve nagybányai mesterek felé fordult.50 Egy jegyzetből értesülhetünk arról, hogy összefoglaló tárlatot is terveztek Nagybányának, ám a munka előre föl nem mért volumene miatt nem valósulhatott meg: „Az 1953. nyarára tervezett nagyszabású nagybányai kiállítást is az ideológiailag helytelen irányú előkészítés miatt kellett elhalasztani. Az egyoldalú előkészítésre jellemző volt, hogy olyan fontos művek, mint az Aradi vértanúk és a Talpra magyar! nem lettek volna kiállíthatok: restaurálásukat néhány héttel a tervezett megnyitás előtt nem kezdték még el”51. Az 1950-es évek elején, a Rákosi-korszak legkeményebb szocreálja idején a nagybányai festészet talán nem is felelhetett meg - ahogyan Aradi Nóra is utal erre - az ideologikus elvárásoknak (pl. Révai Józsefének). Viszont ugyanezen időszak eredménye az emlékidéző névadás: „Értesítem, hogy a kiskunhalasi múzeumot Thorma János festőművészről neveztük el”52. Thorma volt az első a nagybányaiak közül, akinek nevét múzeum őrzi, s ez az intézmény lett - különösen az utóbbi évtizedben - a Thorma életével- és művészetével kapcsolatos kutatások és kiállítások kezdeményezője, legfőbb szervezője, az eredményeknek tanulmányokban és könyvekben publikálója.53 Thorma munkássága a nagy történeti kompozícióktól a nagybányai táj lírai, vallomásos megörökítéséiig terjed. Másik életműve, a művészetszervezőé, Nagybánya (szabadiskola és kolónia, a Nagybányai Festők Társasága) vezetőjéé: mindkét hazában, Magyarországon és Erdélyben a képzőművészeti kultúra terjesztéséért, fejlesztéséért és a fiatal képzőművészekért (magyar, román s más nemzetiségűekért is) vállalt szolgálata. „Egyedül Thorma tartott ki híven Nagybányán, és mestertársai távozása után is a legideálisabb önzetlenséggel fenntartotta a festőiskolát. Negyedszázada tanára iskolánknak”54. A levelezése tükrében ennek a közösséget szolgáló festőnek, vezető Mesternek járhatunk a nyomában. 50 Németh Lajosé Hollósy Simon, Aradi Nóráé Réti István, Mangáné Heil Olgáé Thorma János munkássága felé. 51 Aradi Nóra: Nagybánya értékeléséhez. Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Képzőművészeti Alap Kiadó, Bp., 1954. 433. 52 Az elnevezésről a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja 1951. július 1-én levélben (iktatási száma: 1951/173.) értesítette a múzeumot. A levél aláírója: Zádor Anna oszt. vez. h. Janó Ákos: A kiskunhalasi Thorma János Múzeum története. Kézirat. Thorma János Múzeum, Adattár 3126. 53 Szakái Aurél: Thorma János emlékezete a kiskunhalasi múzeumban. In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997. Szerk.: Romsics Imre-Wicker Erika. Kalocsa, 1998. 199-206; Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. A „Talpra magyar!” és az „Aradi Vértanúk” históriája. Kiskunhalas, 1998; Szakái Aurél (szerk.): Thorma János 1870 - 1937. Kiskunhalas, 2003; Kollarics Gábor: Thorma János. Állandó kiállítás a kiskunhalasi múzeumban. Kiskunhalas, 2007; Bay Miklós - Büki Barbara - Kovács Zita - Rád Szilvia - Szakái Aurél: Thorma. Thorma János (1870-1937) nemzetközi vándorkiállítás. Kiskunhalas, 2012; Thorma Gábor: A Thorma család krónikája. Kiskunhalas, 2012. 54 Börtsök Samu levele Kőmíves Nagy Lajosnak,1926. dec. 28-án: Nagybányai levelek 231. - a román festőnövendékek, képzőművészek nagybányai műveit, munkásságuk alakulására a műveikben is megmutatkozó nagybányai hatást a román művészet- történet még nem dolgozta föl teljes mélységében. 325
