Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)
Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig. Thorma János levelezéséről
eszköz parallel működése szükséges: 1. a művészek nevelése és 2. a közönség nevelése”. Megvalósítandó céljuk megteremteni „a művészet magyar talajból kinőtt virágos, erős fáját”. Ehhez „rakjunk erős, egészen új fundamentumot”. Ezt a Szépművészeti Iskola mint „önmagában teljes egész” tudja megvalósítani, amelyben „festők, szobrászok, műépítészek és metszők nyernének gyakorlati és elméleti oktatást. Az intézet élén” I...I igazgató, az adminisztrációt titkár vezetné. 15. életévét betöltött személy (mindkét nemből) jelentkezhet, nincs bizonyítványhoz kötve, „csupán egy fejnek természet után való rajzolásából” kell felvételi vizsgát tenni. Az iskola tanári testületé dönt a jelentkező fölvételéről a készítendő rajz alapján. A tanulóidő nincs meghatározva, a fölvett beiratkozik (a titkárnál), majd szabadon választ tanárt. „Nem szabad azonban semmiféle gipszöntvények másoltatásával rontani a kezdőket”, hanem mivel „minden művészet a természet ágyékából született”, így „a növendékeket a természet fanatikusaivá kell tenni. /.../A tanárnak I...I egész szívében naturalistának kell lennie./. .JA természet helyes érzésével együtt a szeretetet kell nagyra nevelni. Szeretni embert, fát, levegőt, szóval mindent”. A gyakorlati tanulmányok mellett az „elméleti tanulmány csakis fakultatív lehet. /.../ legyen itt módjában kor-, műveltség-, irodalom- vagy művészettörténelmet és bármely tudományt hallgatnia”. Az „elméleti tárgyakhoz járulna még a bonctan. /.. ./Vizsgázásnak értelme nincs. A művész tehetsége által érvényesül, és bizonyítványra nem szorul. /.../ A művészet szabad mesterség./.../ Tehet- ségtelenség miatt az intézetből senki ki nem zárható”. Ösztönzők: havonként kompozícióra és iskolai stúdiumra versenydíjakat tűznek ki, valamint év végén mindegyik műfajban lehet pályázni nagydíjra. „Minden a természetből ered, ami fenséges” , szögezi le s fejezi be iskolai modellje ismertetését Thorma János. Egy Párizsból, 1897. febr. 3-án Rétinek írt levelében merült föl először a Szépművészeti Iskola terve, amelynek az eszméjét akkor ott Karlovszkyval, Rippl-Rónaival és az akkori julianistákkal is megbeszélte.9 Ám a legkülönösebb eleme mégis az, hogy „a budapesti festőiskola tervezetét” fogalmazta meg, amellyel a bírált mintarajziskolai szisztémát szándékoztak helyettesíteni, megváltoztatni. A Szépművészeti iskolát ismertető, első mondatában irja: „ez új intézet Magyarországon a művészeti kiképzésnek egyetlen iskolája legyen”. Réti 1909-ben egyenesen Hock János könyve10 és cikkei nyomán kialakult „mozgalomról” beszél, melynek során „egy új és jó képzőművészeti iskola”11 tervét dédelgették. Thorma, a levele megírásakor, még ehhez kapcsolódott volna, de a tervezet részletes kibontásában már szelídült és lecsendesedett ez a budapesti intézményt megcélzó változtatási lendület, a megfogalmazott szisztéma végül is a nagybányai szabadiskola kiskátéja lett. Thorma János nevét nem A művészeti nevelésről írott fontos, képzőművészeti szabadis- kolai működést leíró tervezete, sem a levelei, hanem a nagy képei (Aradi vértanúk, Talpra magyar) tették ismertté. De ezek nehéz és költséges mozgathatása (szállítások) miatt az utóbbi évek fontos, meghatározó műfajtörténeti 12 és korszak-históriai kiállításaiból rendre kimaradnak. Mintha Thorma eredendő félelme az Aradi vértanúknak vidéki múzeumba kerüléséről itt beigazolódna: költséges a szállítás, a meghatározott időre, szer9 Hathatott Thormára Szinyei Merse Pál képzőművészeti akadémiai reformtervezete (megjelent: Pesti Napló, 1897. jan. 24.) is. Idézi: Szinyei Merse Anna (szerk.): A Majális festője közelről. Szinyei Merse Pál levelezése, önéletrajzai, visszaemlékezések. Akadémiai Kiadó, Bp., 1989. 255-258. 10 Hock János: Művészeti reform. Budapest, 1898. 11 Nagybányai sajtó 1. 465. 12 Például: Történelem - Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 2000., Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei. Magyar Nemzeti Galéria, 2012. 314
