Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)
Thorma János Naplójából - Réti István-Thorma János: A művészeti nevelésről
A Szépművészeti iskola A Szépművészeti iskola, ez új intézet, Magyarországon a művészeti kiképzésnek egyetlen iskolája legyen, tehát független minden más eddig létező rokon célú intézettől, önmagában teljes egész, melyben a növendéknek a kezdettől a legmagasabb kiképzésig alkalom nyújtassék. Festők, szobrászok, műépítészek és metszők nyernének benne gyakorlati és elméleti oktatást. A gyakorlati tanítás az évnek mind a tizenkét hónapjában folynék, az elméleti tárgyakból csupán a téli hónapok estéin tartanának előadásokat. Az intézet élén egy igazgató állana. Az igazgatói állás reprezentatív méltóság; tehát az igazgatónak a tanárok működésébe beleszólni hatáskörén kívül esik; az iskolai versenyek zsűrijében, melyben elnököl, akarat és vélemény tekintetében egyenrangú a többi tanárral vagy zsűritaggal; a vitás kérdésekben szavazata van. Festőiskolát vezethet, de ha nem akar tanítatni, nem kötelező. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az igazgató iskolája éppoly jellegű és rangú, mint a többi tanáré. Ezen intézményeknek nem szabad osztályok avagy esetleg igazgatói mesteriskola felállításával a tanárok közt mintegy rangfokozatokat állapítani meg. Mindegyik tanár külön, függetlenül, minden kötelező tanterv nélkül, legjobb belátása szerint végezze a tanítványok nevelését kezdettől végig, illetőleg míg a tanítvány iskolájában maradni óhajt. Az adminisztratív rész vezetését egy titkár végezze, kinek kötelessége a beiratkozásra jelentkezőket elfogadni, a pályamunkákat beszedni, hirdetéseket közzétenni. Ezenkívül a modellekkel való érintkezés és a személyzetre való felügyelet is munkakörébe tartozik. Célszerű lenne ezen állást egy egyszerű hivatalnokkal betölteni, akivel az iíjúság minden félelem nélkül, bizalommal közlekedhetik. Melléje lehet aztán, ha sok a teendő, megfelelő irodaszemélyzetet adni. A Szépművészeti iskolába fölvételre jelentkezhet bárki, ha a 15-ik életévét betöltötte. A felvételt bármiféle meghatározott előkészültséghez (pl. középiskolai bizonyítványhoz) avagy elméleti fölvételi vizsgához kötni szükségtelen. Az általános és részletes műveltséget megszerzi az a művész pályája további folyamán, mert kényszerítve van rá, hisz különben a modern műveltség minden fegyverével, egész apparátusával folytatott művészi versenyben nem képes megállani. Egészen másképp áll a dolog az előzetes gyakorlati jártasságot illetőleg. Erről, mintegy hajlamát és tehetségét is demonstrálandó, a jelentkezőnek fölvételi vizsgát kell tennie, mely egy fejnek természet után való megrajzolásából álljon. Egy hétig üljön ehhez a modell az iskola egyik atelier-jében, és ezalatt a pályázóknak el kell készíteniük próbarajzukat. E próbarajzolás állandó felügyelet mellett történjék, hogy senkinek a rajzába más bele ne dolgozhassák. Aktrajzot kívánni teljesen lehetetlen attól, aki még soha nem próbálta, sőt aktot még nem is látott. A fölvétel fölött a beadott rajz alapján az iskola tanári testületé határoz. A fölvett növendékek a titkárnál iratkoznak be, éspedig ahhoz a tanárhoz, akihez akarnak. Minden növendék szabadon választhatja mesterét, és ezen önrendelkezési jog ez iskola szellemének egy sarkalatos elvét képezze. Tehát nem osztanak be, és semmiféle kényszert sem szabad alkalmazni az ifjúságra az arányos megosztás végett az egyes tanárok érdekében. Maradjon minden növendék annál a tanárnál, aki neki tetszik, akinek a vezetését magára nézve üdvösnek tartja. Éppen ezen önrendelkezési jog észszerű érvényesíthetése szempontjá275
