Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)

Thorma János levelezéséből

Magyar Újság 1896. ápr. 29.

Alkotmány 1896. ápr. 29.

Pesti Napló 1896. 118. szám Magyar Állam 1896. júl. 5.

Nemzeti Újság 1896. máj. 6.

Budapesti Hírlap 1896. máj. 8.

Hazánk 1896. 118. szám Magyar Lányok 1896. 22. szám Hét 1896. 18. szám Uj Idők 1896. 18. szám Allgemeine Zeitung 1896. máj. 6.

Pesti Hírlap 1896. ápr. 29.

Pester Lloyd 1896. ápr. 29.

Neues Pester Journal - ez is akkortájt

Egyetértés - ez is akkortájt

Arad és Vidéke, Borsszem Jankó 1896. máj. 10.

Ezeket írták az Aradi vértanúkról: Alexander Bernát, Keszler József, Rákosi Jenő, Kazár Emil, Bródy Sándor, Thury Zoltán és még nem tudom, kik. Azért írom meg ezeket a címeket, hogyha valaki érdeklődik, láthassa.

Ölel baráti szeretettel

Jancsi

• dr. Czakó Elemér (1876-1945) iparművészeti szakíró, szerkesztő, 1907-től az Iparművészeti Múzeum őre, 1915-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa, majd ugyanott helyettes államtitkári címet kapott. 1915-ben a berlini, konstantinápolyi, 1928-ban a kölni kiállítás magyar részlegének kormánybiztosi rangú rendezője. 1925-34 között az Egyetemi nyomda főigazgatója

• Thorma bibliográfiai adataihoz még hozzátehetjük: Az aradi vértanúk képe. Vasárnapi Újság, 43. évf. 1896. 19. sz. május 10. 308.

Radocsay 1953. 411.

295. Thorma János Teghze Gyulának

(levélfogalmazvány)

(Nagybánya, 1927. nov. eleje)

Kedves Barátom, Gyula!

Nagyon szépen köszönöm a te szíves fáradozásodat és a leveledet, amelyben értesítettél annak az eredményéről.

Három évi munkámba és sok ezer forintomba került nekem az Aradi Vértanúk képe. Most már 31 éve, amióta el van temetve, kivéve azt a pár hónapig tartó kiállítást Budapesten és Párizsban a Szalon 1897-iki kiállításán. Ezekből a kiállításokból sem volt semmi hasznom, mert a jövedelmet fölemésztették a kiadások. A párizsi kiállítás pedig magában 1000 forintomba került a nagy szállítási költségek révén. Azóta egy ládában van elraktározva - a Talpra Magyar is hozzá fektetve amelyben 15 évi munkám van eltemetve.

Ebben az évben telt be negyven éve, hogy a festői pályára léptem 1887-ben, és 35 éve, hogy az első képemet, a Szenvedőket 1892-ben kiállítottam a Műcsarnokban. /Ennek a témáját Jankával együtt menve láttam 1891 július 14-én Párizsban, a Grand Hotel előtt, amikor te is kint tartózkodtál Párizsban./ Huszonöt éve, 1902 óta tanítok ingyen a Nagybányai Szabad Festőiskolában, soha semmit nem fogadtam el tanítványaimtól. 10 éve, 1917 óta

194