Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)

Thorma János levelezéséből

180. Thorma János Réti Istvánnak Nagybánya, 1915. márc. 27. Édes Pista! Mindenek előtt bocsáss meg, hogy annyi bajt, alkalmatlanságot csináltam neked. Körül­belül nekem is az volt a véleményem már előzetesen is, mint amit később leveledben kö­zöltél velem. De az ember néha elveszíti a jobbik eszét, s kétségében bolondot csinál. Ilyen formán volt ez az eset, ettől igazán megkímélhettelek volna. Na, de mindhiába, már késő. Most a napokban írt az ügyvédje, hogy 3 nap alatt fizessem ki az egész összeget. Az ő leve­lén kivül nem kaptam semmiféle hivatalos értesítést. Különben is képtelenségnek tartom, hogy én a moratórium idején az egész összeget köteles lennék ilyen rövid idő alatt fizetni. Majd fogok írni nekik. Esetleg egy bizonyos összeggel havonként törleszteni fogom. Ezt tudakolhatnád meg Steiner dr.-tól, hogy mennyit kellene legnagyobb, illetőleg legkeve­sebbet felajánlanom havonként. Tekintetbe véve az összeg nagyságát? Szóval belecseppentem egy újabb megbízatásba, és újból terhedre vagyok. Azért erről töb­bet nem is írok. Édes Pistám! Én teljesen biztos vagyok abban, hogy a leveled nem figyelmeztetés akart lenni, de én meg már régen akartam veled a tartozásom kiegyenlítése végett beszélni, így a leveled a legjobb időben jött. Kérlek szépen, azért vedd magadhoz az egész összeget amivel tartozom. Nekem most nincs pénzre szükségem. Itthon ülök, folytonosan dolgozom, ki­adásom semmi. Ha az Isten is úgy akarja, rövid időn belül két-három új képem lesz /nem a Talpra Magyar! eladni való s akkor szívesen rendelkezésedre állok, ameddig csak lehet. Azért is kérdeztem, hogy körülbelül mennyi pénzre lenne szükséged. Én úgy gondolom, legalább egy ezer koronára szükséged lenne. Én, ha a fene fenét eszik is, elő fogom ezt számodra keríteni. Ma fölküldtem az „Ébredés” vásznát címedre, rendelj neki egy 3-4 centiméteres arany léc rámát. Add oda egy asztalosnak, úgy amint megérkezik, hogy fe­szítse ki, és szabja reá az általad választott mintából a rámát. Azután, ha lehet, add el. Ha nem sikerül, az sem baj. Próba-szerencse. Ha kapsz reá ajánlatot, írd meg vagy táviratozd meg. Itt semmi újság. Az iskolában Hercik és Parobek, Réthy Károly pedig mint vendég dolgoznak. Bocsáss meg még egyszer az alkalmatlanságért. Ölel szerető barátod, Jancsi MNG Adattár 7559/1955 181. Thorma János Réti Istvánnak Nagybánya, 1915. máj. 18. Édes Pista! Ebben a háborús világban bizony sok időre halasztódott el a levelem írása. Most állandó­an lefoglalnak a harctéri hírek, alig tudunk egyéb dolgaink után nézni. Azt hiszem, a kép meglepett, és gondolom, nem a legkellemesebben. Ez egy ócska holmi, festői szempontból semmi értéke. Egy beteges korszaknak megfelelő produktuma. Nem is bánom, ha nem kerül nyilvánosságra, eladásra. Erre igazán el lehet mondani, hogy egy kép­telen kép. De ha már megvan, az ember gondolkozik, hogy mit csináljon vele. Ha alkalmatlan neked, csavard fel, hogy minél kisebb helyet foglaljon el és majd alkalom adtán elhozom. Károlytól már két levelemre nem kaptam választ. Az igaz, nem is volt benne semmi olyan fontos, amire várhattam volna. E hó elején kértem tőle kétszáz koronát a nála lévő pén­zemből. Abban a reményben, hogy neked most nem szükséges. Itt iszonyú drágaság van, 120

Next

/
Thumbnails
Contents