Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

II. Apai nagyszüleim története és apám fiatalkora

Osztrák katonák négyszögben sorfalat állnak a vesztőhely körül. Baloldalt láthatóak a sajátos, cölöpszerű bitófák41, amelyek elsőjére éppen Pöltenberg Ernő tábornokot akasztják. A kékes hajnali fényben a kép közepén látható a papoktól kísért halálraítéltek csoportja, melyben minden egyes alak arcát felismerhető és azonosítható módon festette meg Thorma régi arcképek alapján. A festmény komor hangulata érezteti a szemlélővel, hogy rendkívüli nemzeti tragédia játszódik le szeme előtt.

Röviddel a festmény elkészülése előtt 1895-ben néhány hónapra Thorma ismét Párizsba utazott (ő akkoriban állandóan a Nagybánya-Budapest-München-Párizs vonalon volt úton, évente néha többször is beutazta ezeket a városokat), hogy ott a Julian akadémián akttanulmányokat fessen, amit a festés legjobb gyakorlatának tartott.

Akkor készült róla a mellékelt fénykép, amely a 25 éves ifjú művészt az akadémia szobrász-termében mutatja.

Réti István írja, hogy Párizsból vissza- jövet Thorma 1896 tavaszára befejezte hatalmas művét, az „Aradi vértanúk”-at és beküldte a millenniumi kiállításra az Új Műcsarnokba. Ezzel „a rendezőbizottságot meglehetősen kényes helyzetbe hozta. A kiállítás ünnepélyes megnyitása alkalmával ugyanis nem lehetett volna az uralkodót a kép elé vezetni, másrészt meg ezt a tárgya miatt visszautasítani nagy „nemzeti bot41 Az akasztásnak ezt a formáját a 19. század első felében Johann Lang, oszták hóhér fejlesztette ki. Magyarországon ezt a módszert az 1980-as évek végéig alkalmazták. Ily módon végezték ki többek közt a 2. Világháború után halálraítélt háborús bűnösöket, továbbá a kommunista politikai perek áldozatait, valamint az 1956-os forradalom halálraítéltjeit.

82