Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

II. Apai nagyszüleim története és apám fiatalkora

Közben Thorma más munkákon is dolgozott. így már 1892-ben megfestette a 17 éves Bilcz Irén — a későbbi Iványi Grünwald Béláné — aranyhátteres arcképét. Ezt a képet, amelynek reprodukcióját itt mellékelem, a művészet- történészek a századforduló magyar festészetének egyik legjellegzetesebb reprezentánsaként tartják számon. A fiatal lány bájos portréján, a festmény naturalista alapkoncepciója ellenére már a szecesszió befolyása is érezhető. Thorma János a következő években számos portrét festett és így honoráriumaiból tudta fenntartani magát és fedezni külföldi útjainak költségeit.

Amellett 1893-ban egy újabb nagy kompozícióba kezdett, az „Aradi vértanúk“ nagyméretű festményének a megalkotásába. A kép témája a magyar szabadságharc tizenhárom tábornokának kivégzése 1849. október 6-án. Az osztrák győztesek e tettét azóta sok magyar nyitott sebnek érezte szívében, az 1867-es kiegyezés sok békítő intézkedése ellenére. Ez különösképpen a magyar társadalom ellenzéki, radikális rétegének volt a közhangulata. Művével Thorma azonosult ezekkel az érzésekkel.

A történelmi témájú kép hatalmas mérete miatt (350 x 640 cm, eredetileg még nagyobb volt, de 1930-ban Thorma erre a méretre csökkentette) Thormának Nagybányán, szülei házának kertjében egy ideiglenes műtermet kellett felépíttetnie. Murádin Jenő szerint pontos adatgyűjtés után látott hozzá a festményhez — a vesztőhely megtekintése, az egyetlen még élő szemtanú kikérdezése —, amelyen „a valóság néma látványát” akarta megmutatni, amely megrendítőbb minden színpadiasságnál és romanticiz- musnál. Több mint két évig dolgozott a monumentális képen, melynek reprodukciója a következő oldalon látható.

81