Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

VI. Szüleim története - A müncheni évek

„Új Látóhatár” néven folytatta a folyóirat kiadását. Imre tehát itt is hoppon maradt, különösen amikor kiderült, hogy a folyóirat munkatársainak és íróinak, valamint az előfizetőknek túlnyomó része az Új Látóhatár mellé állt.

1957 márciusában szüleim és én megkaptuk a német állampolgárságot, az erről szóló okmányt mellékelten közlöm. Diti itt nem szerepel, ő csak ezután adta be a honosítási kérvényt, és 1960-ban kapta meg az állampolgárságot. A honosítás által nemcsak teljesjogú német állampolgárokká váltunk, hanem jogosultak lettünk a LAG- kárpódásra. Röviddel ezután szüleim benyújtották a kérvényt a LAG-kártérítésre.

A Lastenausgleichsgesetz (LAG, magyarul:

Teherelosztási Törvény,) a nyugatnémet kormány intézkedése volt 1952-ben, amely kárpótolni volt hivatott a háborúban anyagi károkat szenvedett németeket. Ez érintette a hadicselekmények (elsősorban bombázások) által károsodottakat, akik elvesztették a házukat, a lakásukat Nyugat-Németország- ban. A LAG továbbá megillette a lengyel és szovjet közigazgatás alá került, elcsatolt keleti német területekről elűzött és elmenekült németeket, éppúgy mint a Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Magyarországról, a Baltikumból, Romániából, stb. elűzött és elmenekült német származású külföldi állampolgárokat is. Az anyagi károk legnagyobb részét az ingatlanok tették ki, de mezőgazdasági üzemek, gyárak felszerelései is ideszámítottak. Tulajdonképpen nem kárpótlás volt, mert az elpusztult, elveszett vagyonnak csak egy részét kívánták pótolni, és ez a hányad degresszív módon csökkent nagyobb vagyonoknál, (az eredeti vagyon értékének 80%-ától 5000 RM alatti Ids vagyonoknál, le egészen 3%-áig több milliós vagyonoknál). A LAG elfogadásával a nyugatnémet állam tulajdonképpen egy polgári egzisztencia megteremtését kívánta előmozdítani a nincstelenné vált, és hazájukat elvesztett németek több milliós tömegének. A Kelet-Németor- szágban (NDK) elszenvedett károkra nem vonatkozott a LAG, mert — az alkotmányban lefektetett Újraegyesítési Követelmény miatt — az ott elszenvedett károkat a majd bekövetkezendő újraegyesülés után természetben kívánták jóvátenni a jogos tulajdonosoknak, illetve azok örököseinek (amint ez 1990 után be is következett). A kormány a LAG kifizetésére szolgáló (hatalmas) összegeket nem az állami költségvetésből tervezte fedezni, hanem egy külön alapot létesített, amelybe azok a nyugatnémet polgárok voltak kötelesek megszabott összegeket befizetni, akiknek a háború után megmaradt az ingat- lanvagyonuk (ház, üzem, földtulajdon, stb.). A befizetendő összeget a megmaradt vagyon 1948-as értékének 50%-ában állapították meg és ezt 30 éven keresztül kellett

513