Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
I. A Thorma ősök
udvar ezt a kormányt elismerte ugyan, de ugyanakkor a Habsburg-hű Jellasics (Jelacic) horvát bánt elindította csapataival a magyar kormány megdöntésére. A magyarok saját hadsereget szerveztek, amely kiűzte Jellasicsot és csapatait üldözve osztrák területre lépett. Bécsben is kitört a forradalom. Az udvar elmenekült, 1848 végén leváltotta a tehetetlen V. Ferdinand császárt és királyt — aki 1835-ben követte apját I. Ferencet a trónon — és a 18 éves I. Ferenc József lett az új uralkodó. A magyar kormány lemondott és az új vezető Kossuth Lajos lett. Ezt a Kossuth-kormányt az udvar nem ismerte el, hanem, miután Bécsben visszanyerte a hatalmát, hadsereget indított leverésére. A magyarok tízezrei vonultak be, a nemzeti függetlenség és szabadság reményében, az új forradalmi hadseregbe és 1849 tavaszán és nyarán fényes győzelmeket értek el az országba beözönlő osztrák hadak ellen. Az államköltségek fedezésére a magyar forradalmi kormány bevezeti a papírpénzt, eltörli a nemesség előjogait, miután már 1848-ban kimondta a jobbágyfelszabadítást, saját hadiipart fejleszt ki a hadsereg ellátására és — kimondja a Habsburg-ház trónfosztását. Ezt a reakciós szellemű orosz cár tűrhetetlen kihívásnak fogta fel és 200.000 katonából álló sereget küldött az osztrákok segítségére. Az osztrák-orosz túlerővel a magyar hadsereg nem tudott megbirkózni. Visszavonult Dél-Magyarországra és néhány vesztett csata után letette a fegyvert. Kossuth és több híve külföldre ment száműzetésbe. A megtorlás könyörtelen volt, Haynau osztrák táborszernagy parancsára 1849. okt. 6-án Aradon mint lázadókat kivégzik a magyar hadsereg 13 tábornokát. Mártírhaláluk napja nemzeti gyászünnep. Még százak halnak meg, ezrek kerülnek börtönbe, tízezreknek — közlegényként besorozva az osztrák hadseregbe — évekig kell még szolgálniuk. Magyarországot, amelyből Erdélyt, Horvát-Szlavónországot és az ú.n. Temesi Bánságot kiszakították, ezután Bécsből mint egy osztrák tartományt kormányozták és Alexander Bach belügyminiszter drákói uralma alatt sínylődött az ország, mely szerinte a „lázadással” eljátszotta alkotmányos jogait. A korlátlan elnyomást, a császári abszolutizmust az Ausztriában verbuvált tisztviselők voltak hivatva megvalósítani. Ezeket a magyarok a „Bach-huszárok” gúnynévvel illették. Ezután a történeti áttekintés után (amely kissé hosszúra sikerült, de hát sok eseményről kellett beszámolni, amelyek a Thorma családot is érintették) most térjünk vissza a kiskun-halasi Thormákhoz. Amikor dédapám, Thorma István (8. gen.), 1850-ben, 31 évesen, az oltár elé lépett, hogy elvegye dédanyámat, Gaál Annát, akkor az imént leírt szomorú viszonyok uralkodtak Magyarországon. Hogy dédapám résztvett az 1848/49-es szabadság- harcban, arra nincs bizonyíték, de emlékszem, apám megemlítette, hogy nagyapja — éppen ez a Thorma István — katona volt a honvéd-hadseregben (éppúgy mint több száz kiskunhalasi ifjú, akik Kossuth zászlai alá jelentkeztek). Ennél többet apám sem tudott és Ferró Róza anyakönyvi kutatásai sem eredményeztek katonai szolgálatáról szóló információkat. Ha apám helyesen tudta, akkor dédapám a szabadságharc leverése után megúszta a börtönt, illetve a kényszerű besorozást és az osztrák katonai szolgálatot. 48
