Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

I. A Thorma ősök

francia forradalmi kormány 1793-ban I. Ferenc nagynénjét, Marie Antoinette francia királynőt és férjét XVI. Lajos francia királyt kivégeztette. Miután az első háborúk Franciaország határain, belga és olasz földön zajlanak, 1800 után már a Habsburg Birodalom területe a színtér. 1805-ben Ausztria és a vele szövetséges Orosz Császárság verséget szenvedett Austerlitznél és I. Ferenc a békekötésnél birodalma tengermelléki területeiről kénytelen lemondani.

A következő háborúban, 1809-ben Ausztrián keresztül vonulnak a franciák, I. Ferenc csapatai Magyarországra hátrálnak. A magyarok, akik már mint reguláris katonák a császár és király hadseregében a franciák elleni előző háborúkban komoly véráldozatot fizettek királyukért, most sem hagyják cserben. Utoljára a magyar történelemben, kihirdetik a nemesi felkelést. Győr alatt gyülekezett a magyar had, huszonötezer nemes — szerény falusi birtokaikról éppen csak csapatba gyűlt „inszurgens”-ek — akik saját költségükön szerelték fel magukat, szerezték be fegyvereiket és ezért egymástól eltérően (sok esetben nem megfelelően) voltak felfegyverezve. A nemesek egy „dunai” és egy „tiszai” divíziót alkottak, melyben vármegyéjük uniformisában vonultak hadba. Ugyanannyi, bár reguláris, de a hosszú visszavonulás és a vesztett csaták miatt már demoralizált osztrák, cseh és magyar katona csadakozott hozzájuk.

Az osztrák-magyar sereg 1809. június 14-én Győrnél megsemmisítő vereséget szenved Napóleon császár 55.000 főt számláló harcedzett, fél Európát lerohanó csapataival szemben. Az elégtelenül kiképzett nemesi sereg könnyűlovas harcmodort alkalmazva, irreguláris küzdelmet folytatott a francia légiókkal és nehéztüzérséggel szemben28. A nemesek vitézül harcoltak, ezt a tényt a franciák is elismerték. Küzdöttek, véreztek, elestek — majd nyolcszázan vesztették életüket. Amikor a francia nehéztüzérség összelőtte a lovasságukat végül meghátráltak és a visszavonulás meneküléssé fajult. A vereség után I. Ferenc békét kötött a franciákkal és csak azzal tudta menteni a menthetőt, hogy lányát, Mária Lujzát, kénytelen volt Napóleonhoz férjhez adni 1810-ben. A győri vereség után nem hirdetett az uralkodó többé nemesi felkelést, mindenki belátta, hogy a hadviselés e formája fölött eljárt az idő. Hogy a Thormák részt vettek-e a győri csatában, arról nincs tudomásunk, de majdnem biztosra vehetjük, hogy elődeink is ott küzdöttek az országba betolakodó franciák ellen.

A napóleoni háborúk folytatódtak, míg végül 1814-ban sikerül egy egész Európát átfogó szövetségnek végre legyőznie Napóleont, aki lemondott a francia császárságról és Elba szigetére távozott. Ezzel egy konzervatív restauráció vette kezdetét, amely mint (a Bécsben szervezett) „Szent Szövetség” nehezedett Európára. Bécsben ült össze a győztesek kongreszszusa és újrarajzolta Európa politikai térképét. Ezt Napóleon visszatérési kísérlete 1815-ben sem tudta lényegében megzavarni, hiszen hamarosan ismét legyőzték, és most már Szt. Ilona szigetére száműzték.

I. Ferenc nemcsak visszanyerte birodalma területi veszteségeit, hanem Észak- Olaszországban még új tartományokat is szerzett hozzá. Ismét visszatért az abszolu28 Lásd Wikipedia Internet-lexikon, „Győri csata” szócikk.

46