Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

VI. Szüleim története - Az első emigrációs évek

CIC az apámat elengedte, megijedtek és féltek egy esetleges felelősségrevonástól. Végleg nem tisztázódott az ügy, de a történetet apám halála után többször hallottam anyámtól és Dintől. Dávid és Weisz később, 1950-ben, kivándorolt az USÁ-ba. Apám nem kutatta többet, hogy ki okozta a bajt, lezárta magában az ügyet, hiszen fontosabb

dolog volt a család új egzisztenciájának a megteremtése.

Hogy lehetőleg elkerülje a jövőben a hasonló „félreértéseket” az amerikaiaknál és arra az esetre, hogy akárki ismét „náci- ság”-gal vádolhassa, apám felkereste a freisingi városházán az ún. Spruchkamben volt illetékes180. 1947. április 19-én meg is kapta a freisingi Spruchkammer mellékelt igazolását, hogy a „Nemzeti- socializmus- és Militarizmustól történő Megtisztítás Törvénye” szerint apám „nicht betroffen” (nem érintett).

mer-t (ítélkező Bíróság), amely az „Entnazifizie-rung” (nácitalanítás) ügyek4b3GrtIXÍ,6DiucüSuCiae, toixopflicüiiitse DieüSiSaOue>

Dei otteatlíoiie AjLiigex bei dex r-pi uciikumaex fiieisiu^-'Ss <ad t •

Fosesuempex: Í’iex6i»*í4 'a, 2ö.4* 47- 12) d.

uigeut )v3exai_-.u

..eiru)

Dx. iiioxco* í-ibox, géb. 2.8. *7,

(tínetüpex: iiGou^ebü^x) >

• u.1 u-xuu.0 dex jj.ag„bea ia luxem Eeidebogeu sxuá 5ie dem u-eset;z k-ux tíeixeiuug vou AVtiOwxlsotftiilisiBas uud jáilitarisaas vom b. 1^40 u.ioav benxolieu»

( paiium) x9.4. 47.

Ter üiieuuliOMä Axitgex :

(jtííi* ui.p. J)X» crOSS>

Sieg ex: óerxeüiíliCi*ex zxXü&ei jsxeiaiuB—Skaabkreis.

éiiX die diobtigkeit obiger Absoi*;tirc: ßiug, _m i>6.y. 1Ö47.

A cipészműhely újra beindul

A cipőkészítés tehát megint elkezdődött, a vevők egyre gyakrabban jöttek, egymásnak adták a tippet, hogy hol lehet a még mindig hiánycikknek számító cipőket kapni. A műhelyben most már több segéd dolgozott: a már előző évben is nálunk dolgozó két betanított segítő, Gondos Jóska és Bakó Józsi, valamint, ha a marzlingi kerámiagyárban végzett munkája engedte, Holzmann Laci nagybátyám is. Laci bácsi nagyon ügyes rajzoló volt, új cipőfazonokat is tervezett, apám szóban elmondott elképzelései vagy lerajzolt skiccei alapján.

Hogy professzionálisabb benyomást gyakoroljanak a termékek, apám egy villannyal izzóvá melegített pecsétet is csináltatott, amelyel az újonnan elkészült cipőkbe beégette a cégének a mellékelten látható címkéjét. Hogy még több vevőt szerezzünk, Laci bácsi

180 A Wikipedia Internet-Lexikonban a következőket találtam az „Entnazifizierung”-ról: Az Entnazifizierung-ot egy 1946 márciusában a megszálló hatalmak Berlinben székelő „Alliierter Kontrollrat”-ja (Szövetséges Ellenőrző Bizottság, SzEB) által kibocsájtott törvény rendelte el. A vizsgálatot a Spruchkammer-ok folytatták le és ők mondtak ki ítéleteket is. Ezek a bíróságok német hivatásos és laikus bírókból tevődtek össze, akiket a megszállók választottak ki, és akik az ő felügyeletük alatt működtek. A három nyugati megszállási zónában 1947-ig összesen 2,5 millió személy ügyét vizsgáltak meg és osztották be a következő öt kategóriába: 1. főbűnösök (háborús bűnösök), 2. terheltek (aktivisták, militaristák, haszonélvezők), 3. kevésbbé terheltek, 4. társutasok, 5. nem terheltek, nem érintettek.

Az első két kategóriából a három nyugati zónában 182.000 embert internáltak (a szovjet zónában 67.000-et) Az összes megvizsgált közül több mint 300.000-et pénzbüntetésre, több mint 5.000-et börtönbüntetésre, 806-ot halálra ítéltek (kivégeztek 486-ot).

406