Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

I. A Thorma ősök

nőnek haladó és — mai szemmel nézve — kifejezetten demokratikus intézkedése volt, amely egyenrangúságot biztosított a jászkun megyék minden lakójának. Kiskunhalas történetének további részletei a város Internet-honlapján találhatók meg22.

Vessünk most egy pillantást a Csopakon maradt Thormákra, az imént említett Thorma István nagybátyjaira illetve unokatestvéreire. A csopaki donációt nyert Thorma Ferencnek (3. gen.) a Kempelen-családfa szerint egy ugyancsak Ferenc (4. gén.) nevű fia volt. Testvérének, Thorma Istvánnak (3. gén.) két fia volt, József, a Hellebronth-családfa szerint, és László, a Kempelen- és a Hellebronth-családfa szerint (mindkettő 4. gén.),

Az utolsóként megnevezett Thorma László mind a Hellebronth-, mind a Kempelen-családfában feltűnik, de az utóbbiban fel jegyezték, hogy „curiai levéltárnok” volt. Ez nyilván egy fontos hivatalt jelentett, ezért utánajártam jelentőségének. A Főméltóságú Királyi Kúria (excellentia curia regia) Magyarország legfőbb ítélőszéke volt 1536-tól 1868-ig, másnéven „Hétszemélyes Táblának”23 is nevezték. Thorma László tehát az ország legfőbb bíróságánál volt felelős a periratok, rendelkezések és ítéletek kezelése, raktározása és leltározása ügyében. Feltehetően jogi végzettsége is volt, mivel egy ilyen felelősségteljes hivatalt kellett betöltenie, talán törvényszéki bíróként is dolgozott. Thorma László családjáról nincsenek feljegyzések. Feltehetően agglegény volt, mivel nem tudunk feleségről és gyermekekről.

Testvéréről, Thorma Józsefről (4. gen.), a Hellebronth-féle családfából van tudomásunk, csak annyit tudunk róla, hogy feleségét Stim Ágnesnek hívták és 1749-ben egy fiuk született, Thorma Ferenc (5. gén.), aki később Hellebronth Annát vette feleségül. Neki három gyermeke született, Anna, János és Ferenc (6. gén.), akikkel még később foglalkozunk.

Unokatestvérének, a fent említett Thorma Ferencnek (4. gen.) a Kempelen- családfa szerint két fia volt, Ferenc és János (5. gén.), akiknek egy-egy fia volt, Ferencnek László (6. gén), akiről később még szó lesz, Jánosnak pedig ugyancsak János (6. gén.).

22 A fenti idézeteken kívül Kiskunhalas városának Internet-honlapján a következő történeti adatok találhatók: „Halas első írásos említése 1347-ből származik. Hamarosan mezőváros (oppidum) lett a településből. A török megszállás időszakában többször került végveszélybe, 1596-tól évtizedekig lakatlan volt. A város fennmaradását segítette, hogy szultáni város (hász) kiváltságot kapott. A 16-17. században a kálvini reformációt vallották magukénak az itteniek. A török kiűzése után a megmaradt lakosság majdnem háromnegyede már betelepülő volt. Főleg a Dél-Dunántúlról és Szeged környékéről költöztek ide. (....) A 18. század a szerény fejlődés korszaka volt. Az elődöknek sok nehézségen - gyenge talaj, futóhomok, szárazság, mocsarak, járványok, kellett úrrá lenniük. A 19. század második feléig leginkább a külteijes szarvasmarha- és juhtartás biztosította a megélhetést. A korábban tiszta református Halason a 18. század utolsó harmadától egyre nagyobb számú katolikus élt a betelepülések révén. 1770-ben felépült a katolikus templom, 1823-ra pedig az új református templom. Az új templomok egyben a lakosság számának növekedését is jelzik. Az 1700-as évek végére 8000 lakosú a város. (....)”

23 Révai Nagy Lexikona, Budapest, 1914, 10. kötet, „Hétszemélyes tábla” szócikk:

„A mohácsi vész után a magyar király nem lakván többé az országban, az ő legszemélyesebb bíráskodásához kötött hatáskör lassanként a nádorra, mint királyi helytartóra szállott át. Az ekként keletkezett bírósági fórum...., az 1536. XVI. t. cikkben gyökerezik, amely szerint a király hét kiváló tanácsost választott a helytartó mellé. Innen a Hétszemélyes Tábla elnevezés, amelyet először az 1715. XXIV. t. c. említ

.....”

38