Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
I. A Thorma ősök
Kiskunhalason születtek meg a gyerekei is, 1695 és 1704 között, amit az ottani Református Lelkészi Hivatal anyakönyvében feljegyeztek. A város akkoriban az ú.n. Jászkunság egy részének, a Kiskunságnak a központja volt, amely külön közigazgatási egységet alkotott és több megyéből állt. E vidék neve onnan származott, hogy a 13. században ide telepítették a tatárok elől Magyarországra menekülő jász és kun népet. Ez a két nép keletről jött, pogányok voltak és az előző két évszázadban a magyaroknak sok bonyodalmat okoztak támadásaikkal. Békés letelepedésük és a keresztény vallásra történő áttérésük nyereség volt a magyar állam számára, ezért különleges jogokat, kiváltságokat is kaptak a magyar királytól, amelyeket évszázadokon keresztül megtarthattak. Ilyen jog volt például, hogy jászok és kunok szabad, egyenrangú emberek maradtak, nem lettek belőlük jobbágyok. A két nép száz-kétszáz évvel a letelepedésük után teljesen átvette a magyar életmódot, a szokásokat, a nyelvet és ilyformán beolvadt a magyarságba. Mivel a 16. század folyamán az Alföldön a református vallás sokkal erősebben terjedt el — már a török uralom alatt — mint a Dunántúlon, elképzelhető, hogy Thorma János a házassága folytán konvertált és vette fel neje, István Ilona, református vallását. Közben a Csopakon maradt Thormák nagy valószínűséggel megtartották katolikus hitüket. A donációról szóló okmány Thorma Jánost ugyan nem nevezi meg; azonban, mint a megadományozottak testvére, a „csopaki” előnevet ő és leszármazottai is használhatták. Akkor is, ha az adományozott birtok a testvérei kizárólagos tulajdonát alkotta. Thorma Jánossal, a család kiskunhalasi ágának a megalapítójával új fejezet kezdődik a család történetében. A Kiskunhalason élő ág tagjai a következő két évszázadban ebben az alföldi városban voltak honosok, és legnagyobb részük itt élte le egész életét. A Thorma ősök története a 18. században Thorma Jánosnak öt gyereke volt, mint Ferró Róza kikutatta, mégpedig Gergely, János, István, Katalin, és Judit, akik a család 4. generációját alkották Kiskunhalason. Az öt gyerek közül csak egy érte el a felnőttkort, István, a többiek kisgyerekekként meghaltak. Thorma János és családja életének nagy eseménye a 1703-tól 1711-ig tartó Rákóczi szabadságharc volt. Ez a felkelés Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem vezetése alatt robbant ki a Habsburgok uralma ellen és célja Magyarország függedenségének kivívása volt. A magyar nép nagy része a Habsburgok Bécsből történő, abszolutisztikus uralmát elnyomásnak érezte és Rákóczi szabadságharca nagy visszhangra talált. Nemesek, szabad polgárok és jobbágyok nagy számban gyülekeztek a fejedelem zászlai alá. Néhány hónap alatt nemcsak Felső-Magyarországot és a Tiszántúlt sikerült Rákóczi seregeinek (a ,,kuruc”-oknak) a Habsburg-pártiaktól (a ,,labanc”-októl) elfoglalni, hanem az Alföld és a Dunántúl nagy részeit is. Kiskunhalas polgárainak magatarásáról ebben a korban a város története tanúskodik. Az Interneten a város honlapján a következő eseményekről értesülhetünk: 35
