Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

V. Szüleim története - A magyarországi évek

engedélyezett csapatainak145. Az erőszakoskodások, fosztogatások, rablások azonban hetekig tartottak és ezeknek sok sérültje, sőt számos halálos áldozata is volt. Ugyanak­kor folyt a hajsza búj káló német katonák után, akik között sok könnyebben sebesült volt. A nehéz sebesülésekben szenvedő katonák számára a legtöbb esetben nem volt menekvés. Dodó mesélte nekem, hogy az oroszok bejövetele után a második, vagy harmadik napon odalopódzott udvarokon keresztül és kerülő utakon a közeli iskolában lévő német szükségkórházhoz, amelynek bejáratánál most már szovjet katonák álltak. Dodó az udvarban felkapaszkodott az ablakperemig és benézett a szobába. Látta, hogy még ott fekszenek az amputált katonák a kosaraikban. Némelyek mocorogtak, sokan eszmé­letlenek voltak, nyilván napok óta nem kaptak vizet, élelmet. Egyszerre csak egy dzsip állt meg az épület előtt és két nő szállt ki, egyenruhában. Dodó a széles vállpántjukról látta, hogy tiszti rangjuk volt és a gallérukon kék paroli, ami — mint később megtudta — az NKVD tagjainak volt a ismertetőjele. A két nő belépett a szobába és Dodó elször- nyülködve látta, hogy a sorba rakott kosarak közt végigmenve, egymásután főbelövik a sebesülteket. Dodó leugrott az ablakból és amilyen gyorsan tudott, elrohant. Mint mondta, még évtizedekig kísértette álmaiban ez a látvány. Budapest ostroma az európai hadszíntér egyik legvéresebb városostromaként vonult be a történelembe. A szovjet-román támadók vesztesége a budapesti hadműve­letekben november eleje és február 12-e között több mint 200.000 sebesültet és kb. 70.000 halottat tett ki. A magyar-német védők vesztesége kb. 26.000 sebesült és 48.000 halott volt146. A polgári veszteség sebesültek és halottakban ezrekbe ment, erről nincse­nek becslések. A nyugati történetírás nem foglalkozott különösebben Budapest ostro­mával. A nyugatiakat akkor Drezda147 február 12-én és 13-án bekövetkezett pusztulása érdekelte. A Budapesten még zajló harcok, a város eleste figyelmüket sem 1945-ben, sem később nem keltette fel különösképpen. A német történetírás, néhány személyes, töredékes beszámolótól eltekintve, ugyancsak nem foglalkozott részletesebben a buda­pesti harcokkal. 145 Ungváry Krisztián, Budapest ostroma, Corvina Kiadó, Budapest, 1998, 272. oldal 146 Ungváry Krisztián, Budapest ostroma, Corvina Kiadó, Budapest, 1998,302-307. oldal. (A szovjetek vesztesé­ge hosszú ideig titok volt. csak 1990 után derült erre fény, a moszkvai katonai levéltárak megnyitása után) 147 Drezdában is voltak akkor már magyar menekültek: oda telepítették már decemberben a budapesti Műegyete­met. Ez azt jelentette, hogy az egész intézmény, több száz tanárral és alkalmazottal, valamint több mint ezer di­ákkal egy drezdai külváros területén létesített barakkvárosba került, ahol, néhány napig tartó berendezkedés után, folytatódott a tanüzem, tehát a különböző szakterületek előadásai. Amellett a diákok katonai kiképzés­ben is resztvettek, melyet magyar és némát kiképzők irányítottak. Amikor a téli szemeszter befejeződött, vizs­gákat is tartottak, sőt diplomákat is osztottak a végzőknek. Drezda több mint 1000 angol repülő általi bombázását és el-pusztítását február 12-ének éjjelén a magyar diákok a külvárosból figyelték. A városban tom­boló tűzvihar nappa-li fényt árasztott oda is. Másnap kivezényelték a diákokat romeltakarításra. Ekkor érte őket az amerikai bombázók nappali támadása, mely sok áldozatot követelt a diákok között is. Február végén a Műegyetemet áthelyezték Bajorországba, az úton a diákokat szállító vonatot több légitámadás érte, melyeknek ismét számos halálos áldozatuk volt. Ezeket az eseményeket Kója Béla barátom mondta el nekem, aki akkor mint utolsóéves diák került a Műegyetemmel Németországba és Drezdában kapta meg 1945 januárjában gé­pészmérnöki diplomáját. Vele családom az emigrációban ismerkedett meg és 2001-ben bekövetkező haláláig szoros barátságot tartott velünk. Drezdán kívül, más német városokba is telepítettek magyarországi egyeteme­ket 1944-45 telén. A budapesti egyetem különböző fakultásait Haliéba, Magdeburgba és Leipzigbe telepítet­ték. Az orvosi kar pl. Halléban volt. 334

Next

/
Thumbnails
Contents