Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

V. Szüleim története - A magyarországi évek

engedélyezett csapatainak145. Az erőszakoskodások, fosztogatások, rablások azonban hetekig tartottak és ezeknek sok sérültje, sőt számos halálos áldozata is volt. Ugyanakkor folyt a hajsza búj káló német katonák után, akik között sok könnyebben sebesült volt. A nehéz sebesülésekben szenvedő katonák számára a legtöbb esetben nem volt menekvés.

Dodó mesélte nekem, hogy az oroszok bejövetele után a második, vagy harmadik napon odalopódzott udvarokon keresztül és kerülő utakon a közeli iskolában lévő német szükségkórházhoz, amelynek bejáratánál most már szovjet katonák álltak. Dodó az udvarban felkapaszkodott az ablakperemig és benézett a szobába. Látta, hogy még ott fekszenek az amputált katonák a kosaraikban. Némelyek mocorogtak, sokan eszméletlenek voltak, nyilván napok óta nem kaptak vizet, élelmet. Egyszerre csak egy dzsip állt meg az épület előtt és két nő szállt ki, egyenruhában. Dodó a széles vállpántjukról látta, hogy tiszti rangjuk volt és a gallérukon kék paroli, ami — mint később megtudta — az NKVD tagjainak volt a ismertetőjele. A két nő belépett a szobába és Dodó elször- nyülködve látta, hogy a sorba rakott kosarak közt végigmenve, egymásután főbelövik a sebesülteket. Dodó leugrott az ablakból és amilyen gyorsan tudott, elrohant. Mint mondta, még évtizedekig kísértette álmaiban ez a látvány.

Budapest ostroma az európai hadszíntér egyik legvéresebb városostromaként vonult be a történelembe. A szovjet-román támadók vesztesége a budapesti hadműveletekben november eleje és február 12-e között több mint 200.000 sebesültet és kb.

70.000 halottat tett ki. A magyar-német védők vesztesége kb. 26.000 sebesült és 48.000 halott volt146. A polgári veszteség sebesültek és halottakban ezrekbe ment, erről nincsenek becslések. A nyugati történetírás nem foglalkozott különösebben Budapest ostromával. A nyugatiakat akkor Drezda147 február 12-én és 13-án bekövetkezett pusztulása érdekelte. A Budapesten még zajló harcok, a város eleste figyelmüket sem 1945-ben, sem később nem keltette fel különösképpen. A német történetírás, néhány személyes, töredékes beszámolótól eltekintve, ugyancsak nem foglalkozott részletesebben a budapesti harcokkal.

145 Ungváry Krisztián, Budapest ostroma, Corvina Kiadó, Budapest, 1998, 272. oldal

146 Ungváry Krisztián, Budapest ostroma, Corvina Kiadó, Budapest, 1998,302-307. oldal. (A szovjetek vesztesége hosszú ideig titok volt. csak 1990 után derült erre fény, a moszkvai katonai levéltárak megnyitása után)

147 Drezdában is voltak akkor már magyar menekültek: oda telepítették már decemberben a budapesti Műegyetemet. Ez azt jelentette, hogy az egész intézmény, több száz tanárral és alkalmazottal, valamint több mint ezer diákkal egy drezdai külváros területén létesített barakkvárosba került, ahol, néhány napig tartó berendezkedés után, folytatódott a tanüzem, tehát a különböző szakterületek előadásai. Amellett a diákok katonai kiképzésben is resztvettek, melyet magyar és némát kiképzők irányítottak. Amikor a téli szemeszter befejeződött, vizsgákat is tartottak, sőt diplomákat is osztottak a végzőknek. Drezda több mint 1000 angol repülő általi bombázását és el-pusztítását február 12-ének éjjelén a magyar diákok a külvárosból figyelték. A városban tomboló tűzvihar nappa-li fényt árasztott oda is. Másnap kivezényelték a diákokat romeltakarításra. Ekkor érte őket az amerikai bombázók nappali támadása, mely sok áldozatot követelt a diákok között is. Február végén a Műegyetemet áthelyezték Bajorországba, az úton a diákokat szállító vonatot több légitámadás érte, melyeknek ismét számos halálos áldozatuk volt. Ezeket az eseményeket Kója Béla barátom mondta el nekem, aki akkor mint utolsóéves diák került a Műegyetemmel Németországba és Drezdában kapta meg 1945 januárjában gépészmérnöki diplomáját. Vele családom az emigrációban ismerkedett meg és 2001-ben bekövetkező haláláig szoros barátságot tartott velünk. Drezdán kívül, más német városokba is telepítettek magyarországi egyetemeket 1944-45 telén. A budapesti egyetem különböző fakultásait Haliéba, Magdeburgba és Leipzigbe telepítették. Az orvosi kar pl. Halléban volt.

334