Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

V. Szüleim története - A magyarországi évek

minis2teri tanácsossá léptették elő — és emberei vagyonos zsidók lakásaiban tartottak házkutatásokat és az ott lefoglalt értéktárgyakat eltulajdonították. Ezekkel a nagyméretű lopásokkal magára haragította Bakyt és a német Gestapo Budapesten tartózkodó veze­tőit is, akik gyűjteni kezdték a kompromittáló anyagokat Hain ellen. Amikor egy zsidó iparmágnás — báró Kornfeld Móric — budapesti villájából tűntettek el Hain emberei nagyszámú értékes festményt (Rembrandt, El Greco, stb.), betelt a pohár és a kor­mányzó utasítására Jaross belügyminiszter Haint menesztette. Dr. Nagy Valér rendőr­főkapitányhelyettest nevezték ki 1944. június 30-án a politikai rendőrség új vezetőjének és apám, dr. Thorma Tibor lett a helyettese. Hogyan történhetett az, hogy a politikai rendőrség — Hain tevékenysége óta rossz­hírű szervezet — főnökévé Nagy Valért és helyettesének apámat, két olyan rendőrtisztet neveztek ki, akik politikai ügyekkel eddig soha nem foglalkoztak? Itt, gondolom szüksé­ges egy pillantást vetni az előző három hónapban Magyarországon kialakult politikai helyzetre. A német megszállás után Horthy kormányzó azt várta az újonnan kinevezett Sztójay-kormánytól, hogy az ország érdekeit és szuverenitását fogja szolgálni. E nézeté­ben hamarosan csalódott, amikor azt tapasztalta, hogy a kormány nácibarát elemei a németek engedelmes eszközeivé váltak. A kormányzót ez a felismerés elkedvetlenítette és április-május hónapjaiban passzivitásba süllyedt, úgy döntött, hogy „távol tartja magát bizonyos kényes ügyektől” és csak lassan győzte le azt az apátiáját, amely a német megszállás után fogva tartotta. Júniusra azonban világosan láthatóvá váltak tartózkodá­sának és a kormány szolgai politikájának tragikus következményei. Horthyban tudato­sodott az ország szomorú helyzete, különösen a szégyenletes zsidóüldözés hátrányos kihatásai az ország és a nemzet hírnevére. Továbbá a nyugati szövetséges erők partra­szállása Normandiában és az oroszok folytonos előnyomulása a keleti arcvonalon meggyőzték, hogy a Tengelyhatalmak gyakorlatilag elvesztették a háborút. Elhatározta, hogy kicseréli a kormányt és így biztosít új irányt az ország politikája számára. Ebben megerősítette az a memorandum, melyet bizalmas tanácsadójától, Bethlen István gróftól kapott. Az abban javasolta, hogy a kormányt váltsa le és — „becsületes és energikus embereket” helyezzen vezető pozíciókba, — ezek „becsületes módon” lépjenek ki a háborúból, — és vessenek véget „a zsidók embertelen, ostoba, kegyetlen üldözésének”.120 Horthy e javaslatok szerint kívánt eljárni. Amikor eljutott hozzá az Auschwitz-ból Szlovákiába menekült két zsidó beszámolója121, és erre hivatkozva XII. Pius pápa június 25-én küldött tiltakozó távirata (Roosevelt amerikai elnök és V. Gustav svéd király néhány nappal később küldték el tiltakozó jegyzékeiket), a kormányzó elhatározta 120 Randolph L. Braham, A magyar holocaust, Gondolat Kiadó, Budapest, 1990, 180-181. oldal 121 Rudolf Vrba és Alfred Wetzler, Auschwitz jegyzőkönyv, egy kb. 30 lapos beszámoló az auschwitzi koncentrá­ciós táborban folyó zsidóírtásról, melyet a két fiatal szlovák zsidó a táborból való szökésük után 1944. április végén fogalmazott meg. A szlovák zsidótanács átadta bizalmi embereknek, akik eljuttatták Horthy kormányzó­hoz, a Vatikánba és több külföldi államfőhöz. 305

Next

/
Thumbnails
Contents