Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
minis2teri tanácsossá léptették elő — és emberei vagyonos zsidók lakásaiban tartottak házkutatásokat és az ott lefoglalt értéktárgyakat eltulajdonították. Ezekkel a nagyméretű lopásokkal magára haragította Bakyt és a német Gestapo Budapesten tartózkodó vezetőit is, akik gyűjteni kezdték a kompromittáló anyagokat Hain ellen. Amikor egy zsidó iparmágnás — báró Kornfeld Móric — budapesti villájából tűntettek el Hain emberei nagyszámú értékes festményt (Rembrandt, El Greco, stb.), betelt a pohár és a kormányzó utasítására Jaross belügyminiszter Haint menesztette. Dr. Nagy Valér rendőrfőkapitányhelyettest nevezték ki 1944. június 30-án a politikai rendőrség új vezetőjének és apám, dr. Thorma Tibor lett a helyettese. Hogyan történhetett az, hogy a politikai rendőrség — Hain tevékenysége óta rosszhírű szervezet — főnökévé Nagy Valért és helyettesének apámat, két olyan rendőrtisztet neveztek ki, akik politikai ügyekkel eddig soha nem foglalkoztak? Itt, gondolom szükséges egy pillantást vetni az előző három hónapban Magyarországon kialakult politikai helyzetre. A német megszállás után Horthy kormányzó azt várta az újonnan kinevezett Sztójay-kormánytól, hogy az ország érdekeit és szuverenitását fogja szolgálni. E nézetében hamarosan csalódott, amikor azt tapasztalta, hogy a kormány nácibarát elemei a németek engedelmes eszközeivé váltak. A kormányzót ez a felismerés elkedvetlenítette és április-május hónapjaiban passzivitásba süllyedt, úgy döntött, hogy „távol tartja magát bizonyos kényes ügyektől” és csak lassan győzte le azt az apátiáját, amely a német megszállás után fogva tartotta. Júniusra azonban világosan láthatóvá váltak tartózkodásának és a kormány szolgai politikájának tragikus következményei. Horthyban tudatosodott az ország szomorú helyzete, különösen a szégyenletes zsidóüldözés hátrányos kihatásai az ország és a nemzet hírnevére. Továbbá a nyugati szövetséges erők partraszállása Normandiában és az oroszok folytonos előnyomulása a keleti arcvonalon meggyőzték, hogy a Tengelyhatalmak gyakorlatilag elvesztették a háborút. Elhatározta, hogy kicseréli a kormányt és így biztosít új irányt az ország politikája számára. Ebben megerősítette az a memorandum, melyet bizalmas tanácsadójától, Bethlen István gróftól kapott. Az abban javasolta, hogy a kormányt váltsa le és — „becsületes és energikus embereket” helyezzen vezető pozíciókba, — ezek „becsületes módon” lépjenek ki a háborúból, — és vessenek véget „a zsidók embertelen, ostoba, kegyetlen üldözésének”.120 Horthy e javaslatok szerint kívánt eljárni. Amikor eljutott hozzá az Auschwitz-ból Szlovákiába menekült két zsidó beszámolója121, és erre hivatkozva XII. Pius pápa június 25-én küldött tiltakozó távirata (Roosevelt amerikai elnök és V. Gustav svéd király néhány nappal később küldték el tiltakozó jegyzékeiket), a kormányzó elhatározta 120 Randolph L. Braham, A magyar holocaust, Gondolat Kiadó, Budapest, 1990, 180-181. oldal 121 Rudolf Vrba és Alfred Wetzler, Auschwitz jegyzőkönyv, egy kb. 30 lapos beszámoló az auschwitzi koncentrációs táborban folyó zsidóírtásról, melyet a két fiatal szlovák zsidó a táborból való szökésük után 1944. április végén fogalmazott meg. A szlovák zsidótanács átadta bizalmi embereknek, akik eljuttatták Horthy kormányzóhoz, a Vatikánba és több külföldi államfőhöz. 305
