Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

V. Szüleim története - A magyarországi évek

getései alkalmával mindig kétkedő, illetve tartózkodó véleményt hangoztatott a német politikai sikerekkel kapcsolatban.

A Németbirodalmi Iskola keretében mindenesetre megszervezték a Hiderjugendot és azon belül a „Deutsches Jungvolk”-ot, a 10 és 14 év közötti fiatalok számára. Ezek az iskola udvarán rendszeresen felvonultak snájdig egyenruhában, zászlókkal és német katonaindulókat énekelve. Dobjaik és harsonáik zenéjére masíroztak körbe-körbe. Persze ide csak a német állampolgárságú, u.n. „reichsdeutsch” gyerekeket vették fel. Ezek ugyan szép számban voltak jelen az iskolában, de a többséget magyar állampolgárságú gyerekek alkották. Volt köztük sok népi német, sőt szép számmal zsidó93 gyerek is, de a legtöbben, mint Diti is, magyar nemzetiségűek voltak.

Ezek epekedve nézték az ablakokból a hitlerjugendosok parádézását az iskolaudvaron, ők is szerettek volna zászlót lengetni, dobolni, harsonázni. Diti később nevetve mesélte nekem, hogy 10-11 éves fejjel mennyire irigyelte a masírozó német gyerekeket, sokat adott volna érte, ha ő is köztük lehetett volna. De mivel ez nem ment, Difinek duzzadó erejét más területen kellett levezetnie. Vad kislány volt, híres verekedő lett. A szünetekben a gyerekek lerohantak az iskolaudvarra, ott tízóraiztak, sétáltak, beszélgettek és az udvar eldugottab sarkaiban verekedtek. Diti osztálytársaihoz képest erős volt és előszeretettel verekedett fiúkkal. Nem is nyugodott addig, míg osztályában az összes fiút meg nem verte, különös élvezettel pedig a Jungvolk-fiúkat győzte le. 1941 nyarán egy illusztris taggal szaporodott meg Diti osztálya. A Budapestre újonnan kinevezett németbirodalmi követ, Dietrich von Jagow kislánya került a Diti előtti iskolapadba. Apja régi tagja volt a német NSDAP-nek, amellett SA-tábornoki rangja is volt. 1944-ig

tartó budapesti szolgálata alatt sokszor nyomást gyakorolt az akkori magyar kormányokra, kijátszva Németország hatalmi pozícióját. Kislánya az iskolában mindjárt „Fähnlein-Führerin” lett. Diti nem szerette, nagyképűnek és beképzeltnek tartotta.

Az iskolában vad és verekedő Difiké azonban rendkívül jó tanuló volt és bizonyítványai mindig kifogástalanul jelesek voltak. Zongorázott, balettórákra járt és jó, szófogadó kislány volt. A mellékelt képet a budapesti lakásban vették fel. Diti bársonyruhában, nagy masnival a hajában ül szobájában az ágyán, mögötte játékait látjuk, egy babát és egy szövetmajmot. Apám93 A zsidó polgárság nagyra tartotta a német kultúrát és műveltséget. Magyarország német megszállásáig, tehát 1944. március 19-ig zsidó gyerekek - viszonylag nagy számban - akadálytalanul tanulhattak a Németbirodalmi Iskolában.

268