Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
Anyám, mint később mesélte, a rá eső összegből egy lakóházat tervezett venni Budapest zöldövezetében. Nagyanyám, aki ekkor már évek óta élt a háztartásunkban, felajánlotta, hogy a rá eső részt anyámnak ajándékozza. így összesen 80.000 pengő állt rendelkezésre, melyből akkor egy elegáns rózsadombi villát is lehetett venni (összehasonlításul apám havi fizetése akkor 5-600 pengő volt). Anyámnak nagyon tetszett az ödet, de apámnak más javaslata volt. Szerinte ezért az összegért egy kisebb földbirtokot is lehetett vásárolni, mely állandó bevételi forrást is kínált. Anyám eleinte habozott, de mikor belegondolt a dologba, neki is tetszeni kezdett apám ötlete. 32 éves fiatal asszony volt, tele tetterővel, és amikor elképzelte, mennyi kezdeményezési lehetőséget nyújt egy ilyen birtok, fantáziája szárnyalni kezdett és mindenféle állattenyésztési és mezőgazdasági tevékenységeket gondolt ki, melyekben érdekes üzleti lehetőségeket is látott. Apámat nem annyira az üzleti ödetek befolyásolták, hanem inkább az agrárstruktúrájú Magyarországon elterjedt hagyományos nézet, mely szerint mezőgazdasági földtulajdon jómódot és társadalmi tekintélyt biztosított. Egy szó mint száz, szüleim elkezdtek eladó birtokok után érdeklődni, és Budapest közelében meg is látogattak néhányat. Végül 1941 tavaszán megtalálták a megfelelőt, Budapesttől kb. 40 km-re délre, a Duna jobb partján fekvő Adony község közelében. Adony egy 4-5 km-es síkvidék közepén fekszik, a mai Duna és az egykori ősfolyam által képzett magaspart között. A magaspart egy a Dunával párhuzamos, sok kilométer hosszú, 50-100 méteres emelkedés volt, melyet „sánc”-nak neveznek a helybeliek. Az adonyi sánc tetején találtak szüleim egy eladó földbirtokrészt, mely nagyon megtetszett nekik. Több mint 50 kataszteri hold volt a nagysága, amelyen egy nagy földszintes lakóház állt, valamint egy istálló, sertések, lovak és tehenek tartására. A birtokrész, melynek „Sáncpuszta” volt a neve, bérlőnek volt kiadva és egy elárvult, fiatalkorú Zichy Aladár gróf volt a tulajdonosa, aki nagynénjeivel, akik egyúttal gyámjai is voltak, egy nagyobb kúriában (a helybeliek ma is „kastélyának nevezik) lakott Adony község közepén. Közben a politikai helyzet újabb fontos változásokat hozott. 1941 elején Olaszország megtámadta Görögországot, miután 1939-ben már megszállta Albániát és 1940-ben Németország oldalán belépett a háborúba. Az egész világ számára meglepetés volt, hogy a kis görög hadsereg sikeresen védekezett, visszaverte az olasz támadókat és behatolt Albániába. Görögország északi szomszédja, Jugoszlávia ebben a helyzetben elfordult korábbi szövetségesétől, Nagybritanniától, és Németországhoz próbált közeledni. 1941 márciusában a jugoszláv kormány csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez, azonban néhány nappal később egy katonai puccs Belgrádban elsöpörte e kormányt. Az újonnan alakult kormány németellenes politikát hirdetett. Ezért Hitler elhatározta Jugoszlávia megtámadását, egyúttal Magyarország fegyveres részvételét és német csapatok magyar területen való átvonulásának megengedését is kívánva. Teleki miniszterelnök felismerte, hogy a német kívánságok teljesítése egyet jelent Magyarország semlegességének feladásával és végleges szakításhoz vezet Nagy- britanniával, amelynél Teleki mindig a magyar külpolitika iránti megértést próbálta diplomáciai kapcsolatokon keresztül elérni. Mivel a magyar katonai vezetés és Horthy 264
