Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

V. Szüleim története - A magyarországi évek

amely több más címereslevéllel együtt segített neki bizonyítani jogosultságát a „cs. és kir. kamarás” címre. Erről a rokonról családomban senki sem tudott, jóllehet rajta keresztül jutott évtizedekkel később tudomásunkra a családunk címereslevelének a holléte. No, de erről majd később. Egy korábban idézett forrásból78 kiderül, hogy Végess Árpád 1935-ben, 72 évesen, mint földbirtokos gazdálkodott öröklött 600 holdas ősi birtokán, Gyendapusztán. Jövedelme megengedte, hogy lótenyésztéssel és lovainak edzésével is foglalkozzék. Az Interneten ma is említett, több ügetőversenylónak az ősei közt fölbukkannak olyanok, melyek tulajdonában voltak. Lányát egyetemen taníttatta, és az említett forrás szerint, már 1935-ben orvos doktori végzettsége volt. Végess Árpád jómódban élt, többek közt a Nemzeti Kaszinó tagja is volt. Idős korban, mint özvegy, másodszor is megházasodott és egy fiatal nőt vett feleségül, akinek nevét nem tudtam kinyomozni, de akiről a későbbiekben a család címeres levelével kapcsolatban még szó lesz.

A távolabbi rokonok körképe végén vessünk most egy pillantást Magyarország általános helyzetére 1933 nyarán.

Ekkor már nem gróf Bethlen István volt a kormányfő. Az ő tíz évig tartó miniszter- elnöksége alatt Magyarország helyzete stabilizálódott, parlamentáris rendszer épül ki, amely a szociáldemokráciától és a kisgazdapárttól a konzervatívokig a politikai színskála széles spektrumát mutatta. Ugyanakkor a gazdaság is komoly fejlődésnek indult és fontos társadalmi reformokat valósított meg a kormány. E sikerek ellenére az ipari ágazatok még mindig nem fejlődtek kellőképpen, és Magyarország lényegében még mindig agrárország volt, amelynek társadalmi struktúrája a nyugat-európai országokkal szemben lényeges lemaradásokat mutatott fel. 1931-ben a nagy gazdasági világválság hatására Bethlen lemondott és gróf Károlyi Gyula lett az új kormányfő. Megszorító takarékossági intézkedései elégededenséget szültek a társadalom széles rétegeiben. Ezért egyéves kormányzás után kénytelen volt lemondani a miniszterelnökségről.

1932 októberében Horthy kormányzó a 45 éves Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek. Gömbös hivatásos katonatiszt volt, aki a Világháború végén a vezérkari századosi rangot érte el. A háború utáni polgári forradalom alatt kormányellenes szervezkedés miatt le akarták tartóztatni, de ő Bécsbe emigrált, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után Szegedre ment, ahol csatlakozott a Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereghez. A Tanácsköztársaság bukása után Gömbös belépett a Független Kisgazdapártba, melynek színeiben országgyűlési képviselőnek választtatta magát. 1921 októberében, a második királypuccs idején fontos szerepet játszott a visszatérő IV. Károly király csapataival szembeszálló kormányhű erők mozgósításában és a Budaörsi csatában. 1924-ben néhány elvbarátjával (pl. Eckhardt Tibor, Bajcsy-Zsiünszky Endre) új pártot alakított, a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot, mely ezután a kormánypárt jobboldali ellenzékeként volt jelen a nemzetgyűlésben. Szoros kapcsolatot

78 Scheftsik György, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene, 1935 (Internet-lap „http://vfek.vftnk.hu/00000113/adat_39.htm“)

227