Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
géppilóta volt, 1930-ban századosi rangban szolgált a Magyar Légierőknél, melyek akkor voltak felépülőben. A trianoni békeszerződés ugyanis tiltotta légierők fenntartását. 1927-ben azonban megszűnt ez a tilalom és megkezdődött a légierők felépítése. Egyenlőre négy hadirepülő századot szerveztek, elsősorban régi, a Monarchia idejéből származó gépekkel, melyeket újabb olasz és német repülőgépanyaggal egészítették ki74. Valér többször lezuhant gyakorlórepüléseknél, de szerencsére addig csak kisebb sérüléseket szenvedett. Jó kedélyű, szimpatikus fiatalember volt, szüleim szerettek Évával és Valérral összejárni. A családban ezekben az években többnyire béke és harmónia uralkodott. Csak apám és sógora, Schäffler Mátyás (anyám Poldika nevű nővérének a férje) között romlott meg a viszony 1933 elején. Mátyás bácsi ekkor 48 éves volt (tizenhárom évvel idősebb apámnál) és már jó ideje a budapesti Magyar Általános Hitelbank egyik igazgatója volt. A nézeteltérésük kiindulópontja Adolf Hitler hatalomrajutása volt Németországban. Schäffler Mátyás lelkes híve lett a német kormányfőnek, aki épp akkor lett kancellár és „vezér”-nek tituláltatta magát. Mátyás, aki büszke volt német származására, nagy rokonszenwel kísérte Hider politikáját és kormánya első intézkedéseit, éppúgy mint az új német nemzetiszocialista államrend kialakulását. Őszintén csodálta Hitier erélyes fellépését politikai ellenfeleivel és a Világháború győztes államaival szemben. Mivel Mátyás a magyar kormány politikáját túl mérsékeltnek, sőt félszegnek tartotta, egy politikai fejtegetése alkalmával apámnak a következőket jelentette ki (emlékezetből anyám elbeszélését szó szerint idézem): „Majd az Adolf] Ő meg fogja mutatni a szemét magyaroknak, hogyan kell politikát csinálni! Majd elbánik velük is!” Apám, akit ez a magyarokat összességükben sértő kijelentés bosszantott, így válaszolt: „Kikérem magamnak, hogy az én jelenlétemben a magyarokkal kapcsolatban ilyen szavakat használj!” Apám nem németellenességből nyilatkozott így, hanem felmérgesítette egyszerűen az egész magyarságot sértő megjegyzés. Mátyás viszont nem tágított, nem volt hajlandó kijelentését visszavonni. Ettől kezdve apám és Mátyás hosszú éveken keresztül kerülték egymást, nem szóltak egymáshoz, nem békültek ki. Sőt, mivel mindketten minden reggel a Helyiérdekű Vasúttal jártak be Mátyásföldről budapesti munkahelyükre, a vasútállomáson is elkerülték egymást, és külön-külön vonaton utaztak, nehogy találkozzanak. Mátyás fölényes természete és néha lekezelő fellépése különben sem tetszett apámnak, így nem is bánta, hogy megromlott köztük a viszony. Néhány sikertelen békítési kísérlet után a többi családtag belenyugodott a helyzetbe, és tudomásul vette a két sógor ellentétét. 74 A légierők fejlesztését illetően lásd: A m. kir. fegyveres erők képeskrónikája (1919-1945), kiadta a Vitézi Szék, München, 1977, 46-47 oldal. 218
