Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

V. Szüleim története - A magyarországi évek

„Nem szégyelü magát, ilyen rendezetlen állapotban élni Margitkával? Micsoda dolog ez? Tessék megházasodni! Rögtön kérje meg Margitka kezét!”

Nagyanyám fellépése olyan határozott volt, hogy Zoli és Margit ott helyben megígérték, hogy megházasodnak. Néhány hét múlva meg is tartották az esküvőt. Polgári házasságkötés volt, mert Margit már egyszer templomilag megesküdött Galiotti Ödönnel, akitől elvált. Nagyanyám közbelépésének valószínűleg mind Margit mind Zoli örült. Zolit feltehetően anyagi meggondolások vezérelték, ezért kapva kapott az ötleten, mert így mint nincstelen ügyvédbojtár egy jómódú üzletasszonynak és sikeres vállalkozónőnek, valamint egy komoly vagyon jövendőbeli örökösnőjének a férje lehetett. Margit számára viszont nagyanyám felszólítása adta az utolsó lökést, hogy belemenjen a házasságba. Ezt már előbb is bizonyára fontolgatta, de sokáig bizonytalan volt, hiszen tizenkét évvel volt idősebb Zolinál. Kérdéses volt, hogy sikerülni fog-e tartósan magához kötni a fiatalembert (Margit akkor 36 éves volt, Zoli meg 24). De nagyanyám váradan közbelépése döntéshez vezetett, és megszüntette a felemás állapotot. így nemcsak Margit, hanem az egész család örült az új helyzetnek, beleértve Hencit is, akit nyomasztott anyja addigi rendezetien viszonya Zolival.

Az esküvőjük idejéből származnak az alábbi képek; ezek Zolit — dr. Tóth Zoltánt — és feleségét Galiotti Margitot — immár dr. Tóth Zoltánnét — mutatják.

216