Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
nyomozás gyorsan megállapította, hogy nem baleset történt, hanem merénylet okozta a szerencsétlenséget. Az ügy óriási port vert fel, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi vonatkozásban is. Az Interneten még ma is olvasható számos leírás e vasúti merényletről. Ezekből megtudhatjuk, hogy a helyszínen találtak eg)’ a kapitalistákat fenyegető levelet. így a sajtó és a rendőrség is először politikai merényletre gyanakodott. A feszült politikai légkörben —, a világgazdasági válság súlyos hatásai már érezhetőek voltak —, a gyanú a kommunistákra terelődött. Ezért statáriumot (rögtönítélő bíráskodást) hirdettek az államellenes mozgalmakra. Nemsokára azonban, a rendőrség nyomozása során, a kommunista merénylet helyébe a magányos merénylő teóriája lépett. A gyanú egy Matuska Szilveszter nevű 39 éves bécsi lakosra terelődött, aki bekötözve (mint később kiderült, álsebekkel) jelen volt a robbanás színhelyén, és különös, zavart viselkedésével feltűnt a rendőröknek. Apám később mesélte, hogy Matuskával ő is beszélt a baleset színhelyén és az izgatottan, kiabálva, hadonászva szaladgált a roncsok közt. Mint az akkori sajtótudósítások közlik, a rendőrség a vonaton lévő utasok tüzetes kihallgatása útján kiderítette, hogy Matuska nem volt a vonaton. A különleges nyomozócsoportnak, amely ezt a tényt megállapította, apám is tagja volt. Matuskát73 (a korabeli magyar sajtó jelentések szerint) a magyar rendőrség gyanúja alapján a merénylet után három héttel, október elején letartóztatta a bécsi rendőrség. Megállapították, hogy robbanóanyagot, vascsöveket, gyújtózsinórt vett, de ő ezt azzal magyarázta, hogy kőbányája van, majd pedig azt állította, hogy gyárának kéményét 73 A Wikipedia Internet-Lexikon magyar nyelvű változatából idézem a következőket: Matuska Szilveszter (Csantavér, 1892. január 24.-?/ eltűnt 1945-ben) a biatorbágyi merénylet elkövetője. Tettét 1931. szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjel 0 óra 20 perckor követte el. A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A helyszínen megtalálták a házilag szerkesztett pokolgépet és egy levelet, amely a kommunistákra terelte a gyanút. Ennek következtében statáriumot, vagyis rögtönítélő bíróságot vezettek be 1932. októberéig. A nyomozás során azonban kiderült, hogy az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter követte el a bűncselekményt, valamint korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásoknak is ő volt a tettese. Az osztrák bíróság 6 évi fegyházra, a magyar törvényszék pedig halálra ítélte, de mivel nem volt halálbüntetés Ausztriában, az ottani büntetésének letöltése után életfogytiglani fegyházra ítélték, amelyet a Váci Országos Királyi Fegyintézetben kellett letöltenie. 1944 végén, amikor a orosz csapatok Vácra érkeztek, a börtön néhány órára gazdátlan maradt. Matuska Szilveszter megszökött a zűrzavarban és eltűnt. Utoljára szülőfalujában, Csantavéren látták. A Wikipedia Internet-Lexikon német nyelvű változatában kiegészítő (és részben a fentiektől eltérő) adatokat találtam, melyeket itt magyarra fordítottam: Matuska Szilveszter, magyar állampolgár, az 1. Világháború után mint főhadnagy szerelt le, azután mint tanító dolgozott szülővárosában Csantavéren (1918 után Cantavir, Jugoszlávia). Az 1920-as években Becsbe költözött, ahol füszerkereskedéssel és és ingatlanspekulációval próbált szerencsét. 1930-ban nagy üzleti veszteségek érték, szept. 30-án Bécsben bíróságilag megállapították fizetés- képtelenségét. Vállalkozásai csődbe mentek. 1930. dec. 31 -én a Bécstől nyugatra fekvő Anzbachban sikertelen vasúti merényletet követett el. 1931. jan. 30-án Anzbachban elkövette a második vasúti merényletét, melynél kisebb kár keletkezett, t.i. az éjjeli gyorsvonat mozdonya kisiklott. 1931. áprilisában Matuska Berlinbe utazott és egy hegesztökészülékkel Jüterbognál kísérletet tett a vasúti sínek megrongálására. A kísérlet nem sikerült. Matuska ezután legális úton robbanóanyagot szerzett és 1931. augusztus 8-án ugyancsak Jüterbognál egy 3,40 m hosszú síndarabot robbantott fel. A Bázel-Berlin közötti gyorsvonat kisiklott, négy súlyos és kb. 50 könnyű sérüléses áldozat volt. Az 1931. szept. 13.-án elkövetett biatorbágyi merénylet után (melynek 24 halott, 14 súlyos sebesült és számos könnyen sérült áldozata volt) okt. 1 -jén Matuskát Bécsben a magyar rendőrség kérésére kihallgatták, mert mint állítólagos utas kártérítésért folyamodott. A második kihallgatásnál okt. 7-én letartóztatták, miután bevallotta elkövetett bűncselekményeit. A bécsi bírósági tárgyalásán Matuska egy szellemileg megzavarodott elme, egy vallási fanatikus benyomását keltette. Az esküdtbíróság a két anzbachi merényletért hat év fegyházra ítélte. Négy év büntetés után kiadták Magyarországnak. 209
