Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

IV. Anyai nagyszüleim története és anyám gyerekkora

gezte a polgári iskolát, és mint ipari tanuló egy nyomdában tanulta ki a kőrajzoló és sokszorosító mesterséget.

Közben Holzmann Károly nagybátyám mosodája is már néhány éve működött. Ez apjáéhoz képest egy nagyságrenddel kisebb volt, a foglalkoztatott munkások száma úgy tízhúsz alkalmazott között mozgott. De a kis üzem mégis annyi hozamot termelt, hogy Károly és családja kényelmesen meg tudott élni belőle. A kb. 2-300 négyzetméteres üzemhelyiség egy földszintes gyárépületben volt a Dráva utcában, Budapest mai XIII. kerületében.

A fénykép Károly üzemében készült a 20-as évek második felében. A gyárépületben volt Károlyék lakása is. Az épületet előbb bérelték, később, amikor a 20-as évek közepén az üzem jobban jövedelmezett, Károly a telket és a hozzátartozó épületet megvette. Más néven ezt a környéket Angyalföldnek hívták és már a 19. század végén Budapest egyik nagy gyárnegyede volt. Persze, nemcsak gyárak és műhelyek voltak ott, hanem kislakásos földszintes házak is, amelyekben többnyire munkáscsaládok laktak. Angyalföld egy része a Világháború utáni években amolyan nyomornegyeddé vált, ahol a lakosok egy része összeeszkábált kunyhókban, putrikban és sátorszerű építményekben laktak. Ezáltal a telekárak és lakbérek viszonylag alacsonyak voltak, és munkerő is bőven és olcsón állt rendelkezésre ezen a környéken.

A fenti fénykép előterében, a fazékformájú szerkentyű mellett, Károly felesége, Vilma ül. A furcsa készüléket kesztyű-, vagy harisnyaszárításra használhatták. Vilma mögött Károly látható, aki kisfiát, feltehetőleg a kis Károlyt, tartja magasba. Károlyról balra, fehér ingben, Kuka áll, a mindenes, aki már évtizedek óta szolgált nagyszüleim- nél. A kockás ruhás lány, sötét gallérral, pedig valószínűleg Márta, Károly és Vilma

193