Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

II. Apai nagyszüleim története és apám fiatalkora

államfői székét. Károly király elképzelése az volt, hogy miután a nemzetgyűlés a monarchiát választotta mint államformát, ő mint a megkoronázott király jogosult gyakorolni államfői jogait. Svájcból jövet Nyugat-Magyarországon lépte át a határt, ahol vezető királyhű politikusok, a katonaság parancsnokai és a nép lelkesen fogadták. Másnap autóval Budapestre ment, ahol a budai várban bejelentette magát Horthynál. A kormányzó tisztában volt azzal, hogy a király visszatérése rendkívül szerencsétlen időpontban történt. Hiszen a győztes hatalmak tanácsa Párizsban már 1920-ban határozott vétót emelt a Habsburgok visszatérése ellen, mert ez „alapjaiban fenyegetné a békét”, és ezt a szövetségesek nem tűrnék. Ezután Magyarország szomszédai, Csehország, Románia és Jugoszlávia is kijelentették, hogy háborús oknak tekintenék Károly visszatérését a magyar trónra. Horthy tehát kérte a királyt, térjen vissza svájci lakhelyére, mert ha visszaszerezné régi jogait, a szomszéd államok háborút indítanának, aminek Magyarország megszállása és további feldarabolása lenne a vége. Károly király rövid tétovázás után követte Horthy tanácsát és elhagyta az országot.

Ugyanazon év októberében azonban ismét megérkezett Nyugat-Magyarországra, ez alkalommal repülőgépen jött és magával hozta feleségét is, Zita királynét. Érkezési helyén ismét politikusok és katonatisztek lelkendezve fogadták. Ez alkalommal a király feleskette a helyőrséget, és vonaton elindult Budapest felé, hogy átvegye a hatalmat. A budapesti kormány és Horthy, küldöttek útján felvette vele a kapcsolatot, és kétségbeesve próbálták lebeszélni tervéről. A király folytatta az útját és útközben a helyőrségek csatlakoztak hozzá. A kormány látta, hogy nem tudta eltéríteni Károlyt szándékáról, ezért Budapest határára katonaságot vezényelt ki, hogy az feltartóztassa.

Ebben apám is közreműködött, mert mint elmondta, akkor a forgalmi rendőrségnél szolgált és őt is kivezényelték, hogy szabályozza a forgalmat, hogy a katonák akadálytalanul tudjanak a városon keresztülhaladni. Tudtommal egy hídnál, a Ferenc-Jó- zsef hídnál, vagy az Erzsébet hídnál irányította a katonai szállítmányokat.

Húsz kilométerre a fővárostól, Budaörsnél összecsaptak a királyhű katonák a kormány által küldött csapatokkal. A király kétségbeesve, hogy magyar katonák vére főijük, kiadta a parancsot, hogy „tüzet szüntess”, és kísérettel elvonult egy híve kastélyába. Ekkor már egymás után érkeztek a győztes hatalmaknak a király jelenléte miatt tiltakozó jegyzékei és a szomszéd országok háborúval fenyegetőztek. A külföld magatartása vé- gülis Horthy és kormánya intézkedéseit igazolta, akik erőszakkal akadályozták meg a király visszatérését. Néhány hét múlva a királyi pár eltávozott, és egy angol hadihajó a Dunán elszállította őket az Atlanti Óceánban fekvő portugál Madeira szigetére. Ez lett Károly király száműzetésének utolsó állomása, 1922 elején megbetegedett és április 1-jén, 35 éves korában meghalt.

Károly király sikertelen visszatérési kísérletei folytán az úgynevezett „királykérdés” eldőlt és az egész ország remélte, hogy ezután nyugodtabb és békésebb idők következnek. Horthy kormányzó új kormányt nevezett ki, 1921. április 14-én gróf Bethlen István lett Magyarország miniszterelnöke. Bethlen kormányfőként tíz évig működött és ezalatt a hosszú idő alatt sikerült neki stabilizálni az ország belpolitikai helyzetét,

116