Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Fésüsné Bakos Ágnes: Holocaust Európában. Holocaust Kiskunhalason
séget a régi, már jórészt asszimilálódott és az újabban beköltözött zsidók között. A képviselők ezeket a javaslatokat sem méltányolták. A zsidók későbbi lakhelyét kijelölendő gettórendelet országos szinten 1944. ápr. 7-én a 6163/1944. B. M. rés. rendelettel jelent meg. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kapcsán 27 409/1944. kig. sz. alispáni rendelet 1944. május 12-én rendezte, hogy az egyes településeken hogyan és mikor induljon meg a gettósítás. A városi főjegyző, Dr. Halász D. Sándor az ülést követően a következő határozatot hozta: „... úgy oldassék meg a zsidók összetömörítése, hogy kényszereszközökkel a keresztény magyar lakosságot lakásaikból kitelepíteni ne kelljen.” A gettót a helyszínen élő keresztény lakosság érdekei védelmében a város három részén helyezték el (külső és belső gettó). A polgármester 1944. május 27-én kiadott 5887/1944 kig. számú hirdetménye alapján a gettó területéhez a következő lakóházak tartoztak: I. számú városrész: Petőfi u. 1-3., Fürdő u. 1-3., Alsónádor u. 1-3., 2-4., Sólyom u. 2-4.sz. II. számú városrész: Felsőnádor u. 17., Apponyi tér 1-3., Nefelejts u. 6., Molnár u. 2., Alkotmány u. 1. III. számú városrész: Kuruc u. 2., Vasút u. 27., Zöldfa u. 24. (A külső gettó a Schneider- cég munkásotthonában lett kijelölve.) A rendelet további megszorító intézkedéseket tartalmazott, amelyek országos szinten már április elsej e óta megfigyelhetők voltak. Ilyen rendelkezés például: Zsidók vendéglőben, színházban, moziban, cukrászdában, általában nyilvános helyiségekben MEG NEM JELENHETNEK! Helyi rendelkezések: A zsidókkal szemben megszabott rendszabályok foganatosíthatása érdekében a legnyomatékosabban figyelmeztetem a városom lakosságát, hogy a zsidókkal mindennemű összeköttetést szüntessenek meg! A zsidók a Tanács rendelkezéseit mindenben kötelesek megtartani, az engedetlen magatartást tanúsítókat a rendőrhatóság gyűjtőtáborba szállítja. „Előzőleg a helybéli rendőrparancsnok, Dr. Fazekas Péter behívatta Dr. Präger József ügyvédet, a halasi hitközség elnökét. Közölte vele az összeköltöztetést rendeletet. Dr. Präger a rendelet alapján egy rendelkezést fogalmazott meg, amelyet „Hittestvérek” címmel széf osztott a halasi zsidók között. ”23 „Hittestvérek... Ha van vélt egyéni sérelem, még ha az indokolt volna is, némuljon el most a panasz a későbbi orvoslás és enyhülés reményében, s a mindnyájunkat egyenlően sújtó sorsközösségnek tudatában. Mutassuk meg, hogy felemelt fővel, Istenben hívő lélekkel el tudjuk viselni ezt a sorsunkban beálló változást. Testvéri üdvözlettel a Kiskunhalasi Zsidó Tanács nevében Dr. Práger József elnök.24 „ Ennek alapján ment a halasi gettózás, az összeköltöztetés. A zsidó lakások bútorait és egyéb felszerelési tárgyait, szőnyegeit és ruhaneműket egy szobába kellett összezsúfolni, pontos leltárt készítve róluk. Mi a templom udvara körüli egyik házban kaptunk egy szobát, ahová szüleim, apósom, anyósom, feleségem, kislányunk meg én zsúfolódtunk össze. ”25 A gettósítás lebonyolításához zsidókat jelöltek ki, akik feladatul kapták társaik gettón belüli elhelyezésének megoldását. Ez az öttagú szervezet a Zsidó Tanács volt. A tanács tagj ai voltak: Dr. Práger József ügyvéd, Dr. Holländer Ignác ügyvéd, Kun Benő kereskedő, Fodor Dezső kereskedő, Schwarcz Ferenc kereskedő. A tanács pontos névsort készített a halasi zsidókról és a családoknak kiküldött lakásutalványok alapján meghatározta, hogy melyik család mely házba kerüljön. Az átköltöztetésre váró családoknak 4 példányban leltárt kellett 76
