Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)

A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Somodi Henrietta: Zsidók Kiskunhalason 1914–1944

14. „ Tante Lotte ” óvodájának évzárója Bergl Albert házánál, 1933

ennek a nehéz korszaknak kezdetén olyan erős alapokon állót hitközség képes volt templomát renováltatni.

1941 -ben a fiatal férfiakat munkaszolgálatra hívták be.

1944- ben a hitközség több vezetőjét letartóztatták, soha sem tértek vissza.

A város polgármestere májusban kiadja dr. Präger József ügyvédnek, az akkori hitközség elnökének a zsidók lakásával és lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos intézkedéseket. Továbbá felkéri arra, hogy az elnök hitsorsosaival együtt a rendelet végrehajtását készítse elő. Felszólítják a zsidókat arra, hogy költözzenek ki lakásaikból, azokból, amelyek a város főbb utcáiban, a városháza, a piacterek környékén találhatók. A zsidók gettóban történő elhelyezéséről is intézkednek. Számukra mindössze 1469 négyzetméteres területet kívántak biztosítani, 574 fő részére. A gettót a magyar hatóságok felállították, magas szögesdróttal kerítették be. Ahelyzet leírhatatlan, szörnyű és elviselhetetlen volt.

Dohány rabbi azonban híveivel mindvégig kitartott. Közös imákat szervezett és próbálta a lelket tartani híveiben.

A halasi zsidóság békés, nyugodt korszakának szörnyű és soha be nem gyógyuló sebét ejtett a fasizmus őrülete. Az 1939-ben megvalósított zsinagóga átalakítás, majd az azt követő ünnepi Istentisztelet jó példája annak, hogy mennyire nem hitt a magyar zsidóság abban, ami rá pár évre bekövetkezett. Nem hitte, és nem láthatta előre az elkerülhetetlent. Hitt és kitartott abban, amelynek hamarosan véget vetett egy gyilkos őrület.

56