Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Somodi Henrietta: Zsidók Kiskunhalason 1914–1944
A zsinagóga udvarában állt a vágóda épülete is, mely megszakítás nélkül töltötte be feladatát. A mészárszék nagyon pontosan az ortodoxia előírásainak megfelelően működött. 1922. február 28-án tárgyal többek között a hitközség vezetősége arról is, hogy a mészárszékbe ezentúl ellenőrző mérleg felállítása szükségeltetik. Ennek megvételét a vezetőség támogatja, és a mérleget használatba helyezik. Ez a tárgy sajnos nem vészelte át a háborút. Továbbá működöttpászkasütöde is, amelyre részletesebben kitérnek még ugyanebben a jegyzőkönyvbe. Ezt a sütödét a kiskunmajsai sütödével együtt üzemeltették, minden Peszáh előtt itt készült az ünnepre való pászka a hitközség tagjainak. A kiskunhalasi és a majsai pászkaüzemen kívül a környékben nem volt több, így a két sütöde ki tudta szolgálni a környékzsidó lakosságát. 1922-ben vetődik fel a hitközségen belül a tüdőszanatórium ügye is. A február 28-ai választmánygyűlésen döntenek arról, hogy a zsinagógával szemben lévő épületet tüdőszanatórium céljára hasznosítják. A hitközségnek ekkor 7 orvosa volt. 1934. június 9-én úgy dönt a hitközség vezetősége, hogy pályázatot írnak ki további orvosi állások betöltésére. Az 1934-es jegyzőkönyvben találjuk, hogy a megválasztott orvosokat a hitközség vezetősége arra kéri a továbbiakban, hogy minden átutazó szegény zsidót kötelesek ingyen megvizsgálni, és ellátni. A levéltári anyagokból csupán egyetlen orvos neve ismert, Gesmai József doktoré, akit 1927-ben választ meg a hitközség orvosnak. 1935-ben Gesmai József meghal, július 28-án, a választmányi gyűlésen a következő kérdés merül fel: Gesmai József és felesége, Hofmeister Judit nevére jótékony célú alapítványt hoznának létre, melyet a szülői ház eladásából fiaik 3000 pengővel támogatnának. Továbbá felmerül még, az, hogy a házat esetleg a hitközség zsidó szeretetházzá alakítaná át. A ház végül eladásra kerül, és az ígért összeggel kerül az alapítvány támogatásra. Mint már arról szóltam, a hitközség 1914-ben hívja meg rabbinak a nagyváradi születésű, brassói rabbit, dr. Dohány Józsefet, évi 25ezer korona fizetéssel. 1914-ben jegyzett választmány gyűlési jegyzőkönyv néhány sorában olvashatjuk Dohány rabbi köszönőlevelét, amelyben megköszöni és elfogadja az állást: köszönettel és Tisztelettelfogadom el, a kiskunhalasi hitközség vezetőségének meghívását, hogy a rabbi teendők betöltésére válasz- tásukrám esett”. így január 22-én megválasztják Dohány rabbit. Ebben az időszakban a hitközség vezetőségének tagjai a kővetkezők: Bergl Mór, Schwarcz Ignác, Adám Dávid, Weisz Ignác, Hollaender Adolf, Práger Zsigmond, Práger Sándor, Schwarcz Mihály, Grünwald Simon, Szekulesz József, Winter József, és Fodor József. Ok azok, akik a minden hónapban rendezett választmánygyülésen részt vesznek, határozatokat hoznak, vitás kérdésekben döntenek 1920 és 1940 között. Afőgabbaj, aki a zsidó közösség világi vezetője, a gyülekezet elnöke 1924-ig Kellner Félix volt, aki ekkor lemond a tisztjéről, és a vezetőség új gabbajt nevez ki Szekulesz József személyében. O foglalkozik egészen 1931-ig a vezetőség segítségével a zsinagóga anyagi ügyeivel, kezeli az adóbevételeket, és végzi a gyülekezettel kapcsolatos ügyintézői tevékenységeket. 1931-ben Schwarcz Mihályt nevezik ki a hitközség vezetőjének, a főgabbajnak, aki lelkes gárdát állít maga mellé.7 Számos újjáalakítással és az intézmények időszerű restaurá lásával szép eredményeket érnek el ebben az időszakban. Őt követi ebben a tisztségben 1934-től Weisz Ignác hitközségi elnök, aki a zsidóság szellemi vezéreinek útmutatásával igyekezett a hitéletet megtartani, erősíteni, és a halasi zsidó fiatalokat hazafias szellemre nevelni. 49
