Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
Emberek és emlékek - Lehóczki György–Raáb András: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
katona lett, az olasz fronton teljesített szolgálatáért Károly csapatkereszttel tüntették ki. Leszerelése után elvégezte az orvosi egyetemet és Kiskunhalason telepedett le. 1931-ben feleségül vette a budapesti Fazekas Ilonát. Otthonuk a Szilády Áron utca 10-ben volt. Egy leánygyermekük született, Judit. A család ekkoriban Bálintra magyarosította a nevét. Imrének két szenvedélye volt: a család és a hivatás. Szaktudása, lelkiismeretessége, embersége a város egyik legmegbecsültebb és legközkedveltebb orvosává tette. A tudomány haladását napról-napra nyomon követte. 1944-ben, bár egyik betege megpróbálta bújtatni a családot, sajnos sikertelenül, deportálásuk elkerülhetetlen lett. Egy évi szenvedés után hazakerültek. A Bálint család korábban is aktívan részt vett a zsidó hitéletben, de hazatérésük után a Mindenhatónak való hálájuk jeléül ezt a tevékenységet fokozták. Sajnos a megpróbáltatások nem múltak el nyom nélkül, és Imre 1947-ben 48 évesen, agyvérzés következtében hirtelen meghalt. Imrének két testvére volt, Erzsébet és Ferenc. A fiatalon özvegyen maradt édesanyjuk egyedül nevelte fel 3 gyermekét. A deportálást valamennyien túlélték, beleértve Erzsébetnek Magda nevű lányát és Ferencnek György nevű fiát. Imrére a mai napig is hálával emlékeznek a régi, még életben levő betegei, köztük Tóth Szilveszter, Judit lányának egykori osztálytársa, valamint Juries Margit. Dr. Bálint Judit és férje Dr. Dancz Gábor egész életükben azon fáradoznak, hogy megőrizzék a példaképnek tekintett édesapa áldott emlékét. Forrás: Dr. Bálint Judit. Dr. Bencze (Bergl) György orvostudományok doktora, címzetes egyetemi tanár 1922-ben született Kiskunhalason. A református gimnáziumban érettségizett, de a numerus clausus megakadályozta, hogy az orvosi egyetemen tanulhasson. A kecskeméti Vas és Gépgyárban dolgozott, majd Kiskunhalason volt villanyszerelő. A háború alatt végig munkaszolgálatos volt. 1944-ben szabadult, majd beiratkozott a Szegedi Orvostudományi Egyetemre. Itt részt vett a Kórbonctani Intézetben folytatott kutatásokban. Az egyetemet elvégezvén bejutott az I. sz. Belklinikára, melynek vezetője Dr. Hetényi Géza volt. Hála a nagytudású professzornak aki felismerte Bencze György tehetségét, kezdő orvos létére laboratóriumot kapott, ahol önálló, és később nagy eredményeket hozó kutatásokat végzett. Tanársegéd, adjunktus, majd docens lett. Megszerezte a kandidátusi és az akadémiai doktori címet is. 1951-ben megnősült, felesége tanárnő volt. Házasságukból két gyermek született: István és Katalin. 1964-ben Angliában kapott ösztöndíjat, ahol egy évet töltött. 1972-ben kinevezték az ORFI-ba osztályvezető főorvosnak, és egyetemi tanári címet kapott. Több mint száz tudományos dolgozata jelent meg, jelentős angol, amerikai és német lapokban. ORFI-ban autoimun osztályt hozott létre, az általa képzett orvosokkal és aszisztensekkel több ezer májbeteget gyógyított. Nyugdíjba menvén rendelőt nyitott, és 1998-ban bekövetkezett haláláig gyógyított. Forrás: Bence Györgyné közlése Berger Ignác 1867-ben született Szirákon. Felesége: Emst Anna. Házasságukból négy gyermek született: Izabella (1900), Andor (1901), Erzsébet (1906), Márton (1910). Berger Ignác családjával 1905-ben költözött Szabadkáról Kiskunhalasra. A Kígyó utca 7. szám alatt laktak, majd saját házat vásárolt a Petőfi utcában. Kezdetben sörlerakata volt itt, majd házában kocsmát nyitott. Emellett fuvarosként is dolgozott. 1942. május 9-én halt meg, és a kiskunhalasi izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: Marschik Pálné közlése 265
