Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - T. Molnár Gizella: A kiskunhalasi izraelita egyesületek
belügyminiszter a 292.151/1946. IV.3. számú határozattal, majd ezt követően az alispán a 15.638/1947. számú rendeletével az egyletet feloszlatta.27 A Halasi Izraelita Jótékony Nőegylet Sajátságos csoportját képezték a polgári korszak civilszerveződéseinek a nők által létrehozott szervezetek. A kor szokásai szerint a nők emancipációjáról szó sem lehetett, s a férfitársadalom eléggé elítélő véleményt alkotott a nők társadalmi szerepvállalásáról, jobb esetben is megmosolyogta a közéleti tevékenységet folytató nőket. Pedig nagyon fontos társadalmi, szociális problémák enyhítését vállalták azok az asszonyok, akik a nőnevelés, az anya- és gyermekvédelem, a nyomor enyhítése, az öregek, betegek istápolása terén a maguk eszközeivel segíteni próbáltak. Nem véletlen, hogy az első női szerveződések ezekhez a hagyományosan asszonyinak tartott teendőkhöz kapcsolódtak. Az első ilyen kezdeménye zések az 1810-es években zajlottak, és még nagy újdonságnak számítottak, a 19. század utolsó évtizedeiben azonban megszaporodtak ezek a civilszerveződések is. Sokat segített ennek társadalmi elfogadásában Erzsébet királynő, aki mintegy példát adva védnökséget vállalt 1879-ben a Magyar Országos Segélyező Nőegylet felett, mely Tisza Kálmánná elnökletével jött létre, ugyancsak példát mutatva, hivatkozási alapot adva a többi, hasonló célokat követni kívánó asszonyok számára. Ezek után egymást követve alakultak a nők sajátos problémáinak kezelését és a társadalmi jótékonyságot felvállaló egyletek. Nem szükségszerű, de gyakori volt, hogy ezek az egyházak mentén szerveződtek, s a különböző egyházakhoz tartozó asszonyok saját felekezetükhöz kapcsolódva alapították meg jótékony célú egyleteiket, közösségeiket.28 A fent ismertetett folyamat részeként értékelhetjük Kiskunhalason is az izraelita jótékony nőegylet létrejöttét is, főként mert példák is állhatták az alapítók előtt. Halason ugyanis 1862. március 7-én már megalakult a Halasi Jótékony Nőegylet27 1866. februárjában pedig Pesten a Pesti Izraelita Nőegylet kezdte meg működését.7" A Halasi Izraelita Jótékony Nőegylet az alapszabály szerint 1888. január 3-án tartotta alakuló közgyűlését, melynek célja az alapszabály megvitatása és elfogadása volt. A benyújtott alapszabályt a polgármester március 20-án továbbította a vármegyei alispánnak, aki július 28-án terjesztette a belügyminiszter elé. Ugyanez év augusztus 5-én a Magyar Királyi Belügyminisztérium részéről Lukács György államtitkár láttamozta az alapszabályt, ami az egylet működésének engedélyezését jelentette.31 A halasi izraelita jótékony nőegylet esetében is elsődleges forrásunk az alapszabály, bár ennek az egyletnek a működésével kapcsolatban néhány más forrás is fellelhető volt. Az egylet működésének célja az alapszabály szerint három fontos szempontot vesz figyelembe: ,,a) házi, nőnemű szegények segélyezése, különös tekintettel a betegek-, kereset-képtelenek-, gyermekágyasok- és özvegyekre, b) szegény, becsületes leányoknak kiházasításuk alkalmávali segélyezése, különös tekintettel az árvákra, c) súlyosan beteg nők melletti virasztásról való gondoskodás.”32 Az egylet tagja lehet bárki, aki az egy forint felvételi díjat kifizeti és havonta virrasztás vállalása esetén 10, egyébként 20 krajcár havi díjat fizet. Azok, akik a belépéskor, vagy akár később tíz forintot, vagy annál nagyobb összeget fizetnek be, alapító tag címet kapnak. Ezeken kívül lehetnek még tiszteletbeli tagok, akiket „az egylet körül szerzett érdemeik elismeréséül” a közgyűlés választ meg. 229
