Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Gszelmann Ádám: A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola
tesítőként az iskolában. Hentze Imre a III-IV. osztályosokat tanította hosszabb ideig az 1927- 28. tanévben. Dr. Dohány József főrabbi 1914-től állt a hitközség élén. Kiváló teológus és jogász. Mindkét területen maradandót alkotott. Emellett szívesen foglalkozott irodalmi, irodalomelméleti kérdésekkel is. Munkatársa volt több irodalmi lapnak és a Zsidó Újság című folyóiratnak. „Weither hatása a magyar irodalomra” című műve jelentős érdeklődést váltott ki.28 Fontosnak tartotta az iskolaügyet. Tudatosan keresett olyan tanítókat, kik nemcsak egyházi szempontból, de pedagógiai téren is megfelelőek. Elvárta a tanítóktól, hogy az iskolát teljesen nyitottá tegyék. A nem zsidó vallású tanulók felvételét is lehetővé tette. A végzett tanulókat inspirálta továbbtanulásra. Míg jelentős iskolaszervező elődje Szó fér Sussmann rabbi a magasabb műveltség megszerzésétől az egyház ortodox elemeit féltette, Dohány rabbi nem riadt vissza a neológ elemektől az iskolai élet terén sem. Célul tűzte a tanítók elé azt, hogy az autoritás és a tradíció egyaránt helyet kapjon annak mindennapjaiban. Ehhez a programhoz keresett tanítókat. Megvált azoktól, kik nem fogadták el vagy nem váltották valóra elképzeléseit. Ebben keresendő a tanítók gyakori változásának oka is. 1924-ben meghívta a halasi ortodox elemi iskolához a fiatal, jól képzett, ambiciózus tanítónőt, Strasser Olgát, az első és második osztály vezetésére. E mellett a helybeli két polgári leányiskolában tanuló izraelita leányok hitoktatását is rábízta. Strasser Olga Dunapatajon született 1905. május 21-én. Kalocsán, az érseki római katolikus elemi népiskolai tanítóképzőben szerzett oklevelet 1923-ban. Később elvégezte a testnevelési főiskola továbbképző tanfolyamát is. Kecelen, az izraelita elemi iskolában kezdte meg pályáját helyettesítőként az 1923-24. tanévben. 1924. szeptemberében került Halasra, s itt dolgozott 1944. március végéig. 1932-ben férjhez ment Schütz Jenő zenetanárhoz. Egybekelési ünnepük 1932. októberben 27-én volt az izraelita templomban.2’ Becsületes, szorgalmas, lelkiismeretes nevelő volt. A felügyeletet gyakorló állami tanfelügyelőség mindenkor elismeréssel nyilatkozott eredményes oktató-nevelő munkájáról. Jelentős szerepe volt abban, hogy a két világháború közötti időben a halasi izraelita elemi iskola színvonalas munkáját elismerték és az iskolát szívesen látogatták másvallású tanulók is. Jól beszélt németül is. A nehéz időkben is helytállt teljes sorsközösséget vállalva tanítványaival, azok szüleivel és a hitközség tagjaival. A harmadik és a negyedik évfolyamra járók tanítását 1928 szeptemberében Schönberger Samura bízta az iskolaszék. A vezető tanítói feladatkört is betöltötte. Hat pályázó közül esett rá a választás. Élettapasztalata, megfelelő szakmai múltja és gyakorlata emelte ki őt a többi pályázó közül. Barsfüssön született 1896-ban. Budapesten, az Izraelita Tanítóképzőben kapott jeles oklevelet 1915-ben. Még ebben az évben behívták katonának. Frontszolgálat és hadifogság után 1921 -ben tért haza, mint hadnagy. Pesten kezdte meg tanítói működését az 1921 -22-es tanévben. A következő két évet Szegeden és Szentgotthárdon töltötte az ottani izraelita elemi iskolákban. 1924-1928 között Esztergombon volt izraelita hitoktató. Halasra kerülését az iskolaszék megkönnyítette azzal is, hogy szolgálati lakást biztosított számára. Az egyházi telken lévő családi otthonban élt feleségével és két leánygyermekévei.30 Az állam és az izraelita hitközség közötti megállapodás értelmében mindig csak egy tanító lehetett államsegélyes, azaz egy tanító fizetését biztosították állami költségvetésből. Erre Schönberger Samut jelölték ki. Amásik tanító fizetését teljes egészében a fenntartó biztosította. Schönberger Samu maradéktalanul megvalósította dr. Dohány József főrabbi iskolakoncepcióját. Nem szolgai módon, nem a felettesnek engedelmeskedve, hanem meggyőződésből, a gondolatokkal való azonosulás révén. O maga is teljesen nyitott életet élt. Jó 211
