Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei
Raáb Gábor férfivá avatásához, héberül bár micvájához hasonló ünnepi esemény 30 évvel ezelőtt volt Kiskunhalason. Gábor, aki a kiskunhalasi hitközség elnökének fia, az avatóünnepségen teljesen hibátlanul olvasta fel a korábban már megismert imákat, törvényeket, amelyeket Kovács Annamária, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem hallgatója ismertetett meg Gáborral a felkészítés során. Frölich Róbert főrabbi az avatás záróakkordjaként Isten áldását kérte az ifjúra, akit cukorkával dobált meg az ünnepségre meghívott gyülekezet, a felnőtté válás és a szerencsés élet szimbólumaként. A 2000-es év a munka jegyében telt el a hitközség életében. Raáb András kezdeményezésére, és a tagok széleskörű támogatásával a különböző pályázatokon nyert anyagi támogatás felhasználásával teljes felújításra és átalakításra került sor a zsinagógához tartozó téli imaházban, valamint nagyobb összeget sikerült fordítani a temető régi sírjainak rendbetételére és a környezet ápolására, gondozására is. Akitartó és fáradhatatlan munkajutalmául a megérdemelt pihenés nem maradhatott el. A közösség tagjai közül 11 személynek adatott meg az a lehetőség, hogy igénybe vegyen egy kedvezményes anyagi feltételeket nyújtó egyhetes izraeli körutazást. Az utazás szervezői gondoskodtak arról, hogy a résztvevőknek felejthetetlen élményben legyen részük. 2001 Az első magyarországi gettó felállításának emlékére a Magyar Kormány rendelete alapján április 16-át Holocaust-emléknappá nyilvánították. 2001. április 17-én méltóságteljes megemlékezést tartottak az Ország Házában, ahol Orbán Viktor miniszterelnökön kívül a kormány tagjai, a politikai pártok vezetői, a civil szervezetek és az egyházak tisztségviselői, - Raáb András elnök is - valamint a tudományos élet képviselői is jelen voltak. Izrael Államát Várnai Judit nagykövet képviselte. „Ebben a teremben, amelyben ma emlékezünk, szavazták meg egykor a zsidótörvényeket, amely az antiszemita előítéletek melegágy a volt... ”- hangzottak fel Schweitzer József főrabbi szívbe hasító, és a múlt valóságának fájdalmát hordozó szavai, amelyet Tóth Emil főkántor 'Kél máié ráchámim' imája, és a Káddis halálima örök tiszteletet parancsoló érzései pecsételtek meg. Ide kívánkoznak Bajor Klára „Anyai szív” című versének sorai: „Ezerki lencszáznegyvennégyben borzalmas napokjöttek az utcára sem mehettünk ki mi, az üldözöttek. Fiatal lányok voltunk, vajon mit vétettünk? Elhurcoltak családunktól semmit sem értettünk. Sáncot ástunk, meneteltünk azt sem tudtuk merre, miért ez a gyűlölet?! Ki ad választ erre? 144
